A Polgári Kisgazdák azt ajánlják, hogy érdemes megfigyelni, követni a mezei pocok felszaporodását, s időben elvégezni a védekezést. Ehhez a növényvédelmi hatóság is segítséget nyújt, és szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB készítményre. A konkrét kémiai védekezéshez termelői regisztráció szükséges az illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályán. A vegyszeres védekezés mellett ne feledjük segítőtársainkat sem, a ragadozó madaraknak tegyünk ki „T” fákat, innen figyelve a táblát, hamar lecsapnak táplálékukra. A szárazra fordult időjárásban lelassult az őszi gabonák fejlődése, de a novemberi csapadékosabb időjárásban majd utol fogják érni magukat. Ugyanakkor a kórokozók és egyéb kártevők a nedvesség hiánya miatt bizonyos mértékig visszaszorultak. (KPE)
Az őszi káposztarepce állományok többségére a 6-8 leveles fejlettségi állapot a jellemző. Az elvetett őszi árpa és búza egy része kikelt ugyan, de még táblán belül is igen heterogén a növények fejlettsége.
A porba tett vetőmag egyelőre az esőre vár. A kukorica aratása a szárazság és a vártnál kisebb termés miatt jó ütemben haladt. Szárításra alig volt szükség. A talajmunkák terén most előnyben részesítik a gazdák a forgatás nélküli műveleteket. Az időjárás továbbra is kedvez a mezei pocok felszaporodásának. A kártevő más friss táplálék híján egyre nagyobb ütemben telepszik be a repce, árpa- és búza-vetésekbe. Itt már nemcsak a táblaszegélyekben, hanem beljebb is találhatók kolóniák. Mérjék fel a veszélyeztetett területek mezei pocok fertőzöttségét, és ennek függvényében szükséghelyzeti engedéllyel számolják fel a fertőzést. A mezei pocok mellett igen gyors ütemű a kabócák és levéltetvek betelepedése ugyanezen növénykultúrákba. Repcén a levéltetű fertőzés elsősorban a fiatal leveleket érinti, kalászosokon pedig foltszerűen általános a tetvek és kabócák jelenléte. Szívogatásuk a közvetlen kártétel mellett a vírusbetegségek terjesztésében is számottevő. Repcén egyre nagyobb jelentőségűnek tartják a tarlórépa sárgaság vírust, míg árpán és búzán az árpa sárga törpülés vírusa jelenti a fő veszélyt a növényekre. Fertőzés esetén a terméskiesés jelentős lehet, főként a korai időpontban elvetett területeken. Korábban szó esett a gabonafutrinka fertőzés veszélyéről, elsősorban az önmaga után vetett kalászos területeken. A tartós szárazság miatt a kártétel most még csak az árvakelésű tarlókra korlátozódik, másutt elenyésző a kártétel. A fertőzés veszélye azonban ennek ellenére fennáll, a gabonafutrinka ugyanis ilyen időben képes visszatartani tojásait, és csak az esős időszak beálltával kezdi meg a peterakást. Emiatt a veszélyeztetett táblákon az árpát és a búzát a fagyok beálltáig rendszeresen figyelni kell. Talajlakó kártevőket már az idén nem érdemes keresni a felmérésre váró területeken, a kártevők ugyanis a szárazság miatt kényszernyugalomba vonultak a talaj mélyebb rétegeibe. A felvételezéssel várjunk a tavasz beköszöntéig. (Forrás: agroforum.hu)
