Az ENSZ által kibocsátott közlemény szerint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek kerek egyharmada hulladékként veszendőbe megy. Ugyanakkor ezek előállítása során az alkalmazott termelési módszerek mellett óriási mennyiségű üvegházhatású gáz szabadul fel, másrészt a természeti források (víz, talaj, energia) pazarlásával jár együtt.
A felhalmozódó hulladékok hasznosítása a mezőgazdasági szektor takarmányigényének egyik fenntartható megoldását jelentheti – szögezték le a NOSHAN Project kutatói. Az iménti projektben hét európai ország kutatói vettek részt, vizsgálva a gyümölcs-, zöldség-, gabona- és tejágazati hulladékanyagok sertés- és baromfi takarmánnyá alakításának lehetőségeit.
A tök, repce, árpa, gomba és olíva termeléséből keletkező, valamint a sajt- és joghurtkészítés során termelődő hulladékanyagok bizonyultak a legnagyobb tápértékűeknek. A csirketápok egy részét élelmiszer-maradékokkal (= hulladékkal) helyettesítve a hústermeléssel járó CO2 termelődését jelentős mértékben csökkenteni lehet, de a sertéstakarmányok egy részének hulladékanyagokkal való helyettesítése is jelentős szén-dioxid-megtakarítást eredményez.
Sajnos számos terméknél nem lehet teljesen pótolni a szójaalapú takarmányt, de azoknál is a szójafüggőséget (importot!) némileg csökkenteni lehet, egyben ezúton az agrárszektor káros környezeti hatásait mérsékelni tudják.
(agroinform.hu)
A Polgári Kisgazdák örömmel állapítják meg, hogy tudományos vizsgálatok is alátámasztják, amit már gazdálkodó őseink is bizton tudtak: a háziállatainknak nyugodtan lehet élelmiszer maradékot, a sertéseknek moslékot adni. (KPE)
