Egyre kevesebb a magyar gyümölcslé készítéséhez a hazai, szinte asztali minőségű termés A kiváló minőség eléréséhez zamatos fajtákra van szükség. Magyarországon nincs igazi, ipari méretű alapanyagtermelés, mindenki a frisspiacról kieső gyümölccsel keresi meg a feldolgozókat.
Ha nem alakul ki valamilyen iparigyümölcs-termelési kultúra Magyarországon, hamarosan nem lehet magyar alapanyagból készíteni a klasszikus magyar gyümölcs-leveket. – A Sió Eckes Kft. működésének 21 éve alatt 204 ezer tonna magyar gyümölcsöt vásárolt fel, kezdte a feldolgozóipari igényekről szóló előadását Apel Margit, a vállalat műszaki igazgatója. Fő termékük a gyümölcsvelő, ebből közel 153 ezer tonnát gyártottak. 2010 óta készítenek préselt gyümölcs-levet almából, körtéből, cseresznyéből és meggyből, eddig összesen 17,6 ezer tonna készült el. A Siónál az őszibarack a meghatározó, ez teszi ki a teljes feldolgozás 54 százalékát. Más termékeikben, multivitamin-italokban és vegyes gyümölcs-levekben is megtalálható az őszibarack. Összesen 17 termékhez adnak hozzá őszibarackot. A vállalat hagyományos, nagy beszállítói Bodakajtor, Bátaszék, Bikal, Pécs-Danicpuszta, Ordacsehi, Lengyeltóti, Látrány, Fót és Szob. – Érd és Törökbálint sajnos szinte eltűnt az őszibarack-termesztés térképéről. A kisebb-nagyobb őstermelők felhagytak vele, megszűntek a szakcsoportok, a gazdálkodók megöregedtek és nincsenek új telepítések sem. A cég évente 5000 tonna őszibarackot dolgoz fel, 2018-ban viszont csak feleannyit tudtak felvásárolni. Amikor görög barackvelőt vásárolt a Sió, hogy romániai vásárlóinak szállítani tudjon, kiderült, hogy sokkal kevésbé jó az íze, mert a gyártás során leválasztják az aromakomponenseket.- Kajsziból a Magyar kajszi és a hazai nemesítésű fajták alkalmasak velőgyártásra, de erős versenyt okoz a pálinkafőzés. Az ár-versenyt nem lehet bírni légyártással, amit így a főzdék nyernek meg. A nagyarányú fapusztulás miatt pedig egyre kevesebb kajszit tudnak felvásárolni. – Körtéből tapasztalható termőterület-növekedés, a fő termőtáj még mindig Nagykanizsa és Sárospatak környéke. Ezt a gyümölcsöt elsősorban a friss piacra termesztik, a lének felajánlott mennyiség nagyon ingadozó. – Meggynél a hatalmas mennyiségi és ár-ingadozás jellemző, ez a légyártókat is érinti. Az előző évi termés minősége is nagyon rossz volt, ezért csak kevés meggyet dolgoztak fel a Siónál. – Almából összesen 5000 tonnát vásárol a Sió Eckes Kft., elsősorban édes, jóízű fajtákat, vagyis Golden típusokat, és Jonatánt, teljesen érett, „kásás” állapotban. Az almavelő-gyártásban hatalmas lehetőségek vannak, az osztrákok például közvetlenül is fogyasztják. Arra azonban figyelni kell, hogy ehhez az almának a fán kell megérnie, nem a tárolóban. Továbbá a hullott gyümölcs sem alkalmas velőgyártásra. Egyre keresettebb a préselt almalé, amit szintén csak ép, érett, egészséges gyümölcsből lehet készíteni Gyártóként gondot okoz, hogy bár kötnek szerződést a beszállítókkal, nem tudják ellenőrizni, hogy miért nem kapják meg a szerződött mennyiséget. Igen nagy az ár-ingadozás, és hiába próbáltak átlagárat megadni a szerződésben 10-15 százalékos rátartással, 21 év alatt nem sikerült bevezetni ezt a megoldást. Nehéz követni azt is, hogy gyakran változik a tulajdonosi kör, és egyik évről a másikra ötletszerűen kötnek szerződést. Magyarországon nincs igazi ipari céltermelés, mindenki a frisspiacról kieső gyümölccsel keresi meg a feldolgozókat. Ha nem alakul ki valamilyen iparigyümölcs-termelési kultúra Magyarországon, hamarosan nem lehet magyar alapanyagból készíteni a klasszikus gyümölcs-leveket. (Forrás: Fruit Web/magyarmezogazdasag.hu/magro.hu)
A népi írók már a XX. század harmincas éveiben nagyon komolyan hangsúlyozták a Kert-Magyarország megteremtésének az indokoltságát. A Polgári Kisgazdák a mai szakpolitikusok figyelmét arra hívják fel, hogy különös gonddal kell újra szervezni a hazai gyümölcstermesztést, amely ráadásul egy kézimunka-igényes és tipikusan kistermelői ágazat, azaz alkalmas arra, hogy a kisebb földterületeken gazdálkodók is megfelelő jövedelemhez tudjanak jutni. (KPE)
