A korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben három jogcímen kaphatnak támogatást a juhtenyésztők, juhtartók. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás keretében: anyajuhtartás-támogatásként és minden állat-egyedre vonatkozóan, termeléshez kötötten, kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő támogatásként termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján, valamint termeléshez kötött közvetlen anyajuhtartás-támogatásként.
Az átmeneti nemzeti anyajuhtartás-támogatás esetén az egyéni támogatási felsőhatár határozza meg azt a legnagyobb állatlétszámot, amely alapján a termelő részére az adott támogatási évben az átmeneti nemzeti anyajuhtartás-támogatás megállapítható, illetve kifizethető. Az egyéni támogatási felsőhatár a mezőgazdasági termelőt megillető, nyilvántartott támogatási jogosultságok összege. A 2019. évre az ügyfél rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számát a Magyar Államkincstár (MÁK) által kiadott, 2018. évi támogatási határozat tartalmazza. Az átmeneti nemzeti anyajuhtartásra benyújtott kérelem egyben jogosultság iránti kérelemnek is minősül, amennyiben a kérelmezett állatok száma nagyobb, mint a kérelmező egyéni támogatási felsőhatára. Ebben az esetben az egyéni felsőhatár feletti jogosultságigényre (állatlétszámra) nem kell külön kérelmet benyújtani. A kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő támogatás esetén a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságát az egyéni történelmi bázisa alapján határozzák meg, így ez a kiegészítő támogatás csak a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatás megállapításához alapul szolgáló jogosult állatlétszámig vehető igénybe. Az átmeneti nemzeti anyajuhtartás-támogatás és a termeléshez kötött közvetlen anyajuhtartás-támogatás igénybe vételének feltételei hasonlóak, miszerint a kérelmezett állatokat az ENAR nyilvántartásba – figyelemmel a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet (Juh ENAR) rendelet szerinti bejelentési határidőkre is – be kell kerülniük, és azoknak a birtokon tartás végéig az ENAR nyilvántartásban szerepelniük kell. Továbbá a kérelmezőnek legkésőbb a kérelem benyújtásának napjától a birtokon tartás végéig a Tenyészet Információs Rendszerben a támogatási kérelemben szereplő állatok tenyészetének állattartójaként kell szerepelnie. A birtokon tartási kötelezettség mindkét támogatásnál a kérelem benyújtására jogkövetkezmények nélkül nyitva álló határidő lejártát követő naptól kezdődően 100. napig áll fenn. A mezőgazdasági termelőnek gondoskodni kell továbbá az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használni a nőivarú állomány fedeztetésére. Valamint köteles biztosítani a tenyészetében tartott állatállománynak Juh ENAR szerinti tartós jelölését, folyamatos nyilvántartását és az adatok bejelentését, beleértve a tenyészetből történő bármely be- és kiszállítást is. A 2019-re vonatkozó elektronikus kérelmek benyújtását megelőzően a NAK javasolja, hogy a Kincstár Honlapján elérhető, a 2019-es támogatási év termeléshez kötött- és átmeneti nemzeti anyajuhtartás támogatás igényléséről szóló 2/2019. (I. 22.) számú kincstári közleményt tekintsék át, mely közlemény részletes tájékoztatást ad a 2019. évi támogatások igénybevételének feltételeiről, segítséget nyújt a kérelembenyújtás és a kitöltés kérdéseiben, továbbá aktualizálja a közleményben rendszeresített K1350 Instruktori Igazolás elnevezésű nyomtatványt. Az elektronikus kérelem benyújtásához ajánlott a Kincstár honlapján elérhető kitöltési útmutató megfelelő lépéseinek betartása. A meghatalmazottak útján elektronikusan benyújtott kérelmek igénylő általi papír alapú ellenjegyzésekor nem szabad elmulasztani az adatok helyességének ellenőrzését, mind az azonosító és személyes, mind pedig az állatlétszám adatok tekintetében. A Kincstár a kérelmek ügyintézését részben az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben szereplő adatok alapján végzi, ezért fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy az nyilvántartási rendszerben szereplő adataik naprakészek legyenek, és tegyenek eleget a nyilvántartáshoz kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségeiknek is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózatán keresztül segíti a gazdálkodókat a kérelmek benyújtásában. (Forrás: Agrofórum)
A Polgári Kisgazdák külön felhívják arra a figyelmet, hogy a kis-kérődzők tartása az egyik gazdasági kiemelkedési lehetőség a kistelepüléseken. Ehhez szükséges a korszerű kézműves gyapjú és juh- és kecskesajt kisüzemek nagy számban történő megteremtése. Ez nem csak helyi foglalkoztatási lehetőséget jelent, hanem prémium-termékek előállítását is, valamint az esztendőről-esztendőre visszatérő parlagfű-probléma megoldását, mert ezek a nemes jószágok örömmel ropogtatják el a gyepek növényei között helyenként kibukkanó zsenge parlagfű-hajtásokat. (KPE)
