Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Nagykanizsán most sorra került erdészeti rendezvényen: ”a 22 állami erdőgazdaság 2010 óta összesen 71,3 milliárd forintot fordított az erdők megújulására, s ebből 17,3 milliárd forintot közjóléti beruházásokra költöttek”.
Fazekas Sándor az Erdők Világnapja alkalmából rendezett Pro Silva Hungariae ünnepségen elmondta, hogy a Kormány 2010-ben elhatározott célkitűzésének megfelelően „a magyar erdők jó karban vannak, magas színvonalú erdőgazdálkodás folyik”. Kifejtette: „az erdők minden elemünkben az emberiséget szolgálják, hiszen a Föld biológiai sokféleségének megtartó erejét jelentik, gazdasági és közjóléti funkciót is betöltenek. Egészségügyi, szociális, turisztikai és oktatási szempontból is szolgálják az embereket a kirándulóhelyek, a turistaösvények, a látogatóközpontok, a kilátók, az erdei iskolák és bemutatóhelyek révén. Ahogy az erdő szolgál bennünket, úgy szolgáljuk mi is az erdőt. Megvédjük ezt a kincset, és úgy élünk az erdeink javaival, hogy azokat meg tudjuk újítani”. Majd az elmondottakat összefoglalva azt mondta: „Az erdők Magyarországon kiemelten fontos természeti erőnek számítanak, hiszen ma már nemcsak termőföldben gazdag az ország, de „100 évvel Trianon után az erdőkincs is megduplázódott”. A kitüntetési ünnepségen 29 nagyszerű munkát nyújtó erdészeti szakember kapott elismerést és díjakat. A rendezvényt követően a nagykanizsai Csónakázó-tónál felavatták a tíz évvel korábban lezárt, a közelmúltban pedig teljesen felújított, kilátótornyot, ami most a Dunántúlon a legmagasabb. A torony avatásakor Fazekas Sándor elmondta: „2010 óta Magyarországon 37 új kilátó épült és 31-et újítottak fel, továbbá 26 új szálláshely jött létre, illetve 75 turistaszálló és motel újult meg. Mindezen felül 14 új látogatóközpontot alakítottak ki és hetet újítottak fel. Az erdőkben 13 új erdei iskolát hoztak létre és 18-at újítottak fel, ma már az állami erdészetek 36 erdei iskolát tartanak fent, ahol évente mintegy 80 ezer diáknak nyújtanak kikacsolódási és tanulási lehetőséget.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a Csónakázó-tónál felavatott kilátót a város és környéke modernkori történelmének egyik legfőbb szimbólumaként írta le. Ezt a tornyot 1971-ben állították fel, ami egy üzemen kívül helyezett olajfúró-torony volt, és amit most 125 millió forintos beruházással újítottak fel, ehhez a Földművelésügyi Minisztérium 88 millió forintot adott. A fémből és üvegből készült kilátótorony tömege közel 100 tonna, teljes magassága 48 méter. Az alsó kilátószint 28 méteren, a felső 43 méter magasan van, a 230 lépcsőfok megmászása után egyszerre ötvenen tartózkodhatnak a teraszain. (Forrás: FM Sajtóiroda/MTI).
Dobri Lajos a Polgári Kisgazdák (KPE) Zala megyei Elnöke külön kiemelte Cseresnyés Péternek, a térség országgyűlési képviselőjének és Fideszes országgyűlési képviselőjelöltjének a kiemelkedő képviselői munkáját. Cseresnyés Péter minden tekintetben méltó az április 8-án sorra kerülő általános országgyűlési képviselőválasztáson az újraválasztásra. A Polgári Kisgazdák arra kérik a választópolgárokat, hogy szavazataikkal támogassák Cseresnyés Pétert és a Fidesz-KDNP választási listáját. (KPE)
