Egyszerre okoz drámainak mondható gondokat a világ számos pontján fellépő vízhiány és a hatalmas mennyiségben hirtelen lezúduló esőzések, illetve a vizek szennyezése – hívta fel a figyelmet Áder János csütörtökön, Kapuváron, ahol a víz világnapja alkalmából.
Áder János köztársasági elnök a Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium diákjainak tartott előadást, amelyben hangsúlyozta: a klímaváltozás nem csupán fenyeget, a klímaválság a mindennapok részévé vált, számolnunk kell annak következményeivel. – Áder János vetített képekkel, filmrészletekkel színesített, egyéb szemléltetőeszközöket is felvonultató előadásában arra is felhívta a fiatalok figyelmét, hogy mindenkinek személyes feladata és felelőssége van a védekezésben. – Szavai szerint sokszor az olyan egyszerű dolgokkal is sokat lehet tenni, mint a fűtést és hűtést szabályzó termosztát egy-két fokkal való letekerése vagy a takarékosabb vízfelhasználás, illetve a szelektív hulladékgyűjtés. – A köztársasági elnök előadásában megemlítette, hogy a napokban érkezett haza Brazíliából, ahol a Víz Világfórumon vett részt. A kép, ami ezen a fórumon is kirajzolódott, drámai képet mutat, a klímaváltozás pedig szavai szerint eltérő mértékben, de minden országot, minden egyes embert érintenek. – Ismertetése szerint a Földön ötből két ember ma már vízhiányos régióban él, 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet inni, 4,5 milliárd ember szennyvízének a kezelése nem megoldott, a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. – Áder János Fokváros példáját említette. – Fokvárosban az elmúlt években olyan méreteket öltött a vízhiány, hogy jelentős korlátozásokat kell bevezetni, idén már előfordulhat, hogy el kell zárni a csapokat és az egyre nagyobb lélekszámú lakosság csak a külön erre kialakított elosztópontokon tud majd hozzájutni az ivó vízhez. – A köztársasági elnök szerint nem lehet tudni, hogy melyik lesz az a nagy világváros, ahol hirtelen hasonló gondok fognak felmerülni. – Talán Peking vagy London – a következő? – Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot is évről-évre egyaránt fenyegetik árvizek és az aszály. Az árvíz ellen szavai szerint a gátak megemelésével és árvízvédelmi tározók megépítésével védekezhetünk, az aszály ellen pedig az öntözéses területek növelésével, illetve szárazságtűrő növénykultúrák meghonosításával. Kitért arra is, hogy Magyarországon komoly előrelépések történtek a szennyvíztisztítás és szennyvízkezelés területén, sőt magyar mérnökök olyan víztisztítási technikákat dolgoztak ki, amelyeket nemzetközileg is elismernek. Példaként bemutatott egy olyan napelemekkel működő víztisztító rendszert, amelyet ott is lehet alkalmazni, ahol nincs elektromos áram, a megtisztított iható vizet pedig gyorsan lebomló környezetbarát csomagolásban juttathatják el a rászorulókhoz. Áder János előadása végén kijelentette: tovább kell csökkenteni az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, nem szabad engedni, hogy több mint két fokkal emelkedjen az átlaghőmérséklet. Ennek érdekében pedig szavai szerint nem elegendő betartani a párizsi klímacsúcson tett vállalásokat, de újabb önkéntes vállalásokra, hatékonyabb csökkentésre van szükség. (Forrás: Sonline.hu)
Fotó: Erdő-Mező.hu
A Polgári Kisgazdák szakértői továbbra is az alábbi alapelveket vallják: „a magyar vízjogi szabályozás alapelvei, a regionalitás, a jog és végrehajtás egysége, a gazdaság és a közérdek kiegyensúlyozott érvényesítése – megfelelnek a legkorszerűbb elvárásoknak, és már akkor megfeleltek, amikor még az Európai Unió nem is létezett”. „Az egyre korlátozottabbá váló édesvízkészletek a jog „kényszerítő és korlátozó” jellegét erősítik és az „egységes vízügyi kódex” megalkotását indokolják”. A szerző kisparcellás szántóföldi vízháztartási kísérletei szerint, azonos agrotechnikai körülmények között a vízhiány -9 kg/mm/ha és a víztöbblet -25 kg/mm/ha hozam kiesést okozott. Ebből a vizsgálatból jól volt látható az, hogy a kívántnál több csapadék nagyobb hozamcsökkenést okozott. „Országosan 10 év viszonylag kiegyensúlyozott csapadékátlagában, 1996 és 2006 között 441- és 808 milliméter/év a csapadékmennyiség és a főbb növények hozamai azonos tendenciát mutatnak”. A szerző aláhúzta, hogy: „a víz a növény – állat – ember – társadalom létének nem csak meghatározója, de alapja is. A négy szint mindegyike egyre erősödő szállal kötődik a vízhez és egymáshoz. Bármely elem sérülése „dominó-elv” szerűen a fentebbi négy szintből álló rendszer egészét rombolja le”. – A szerző kifejti azt, hogy az ókori öntözéses gazdálkodáson alapuló birodalmak így omlottak össze. „A vízkár-elhárítást, valamint a mesterséges vízpótlást támogató jogszabályok a növénytermesztés hozamingadozásait mérséklik, így az előrelátó jogi szabályozás a gazdasági hatások ingadozását mérsékeli”. (Forrás: A jog, szabályozó szerepe a mezőgazdasági vízgazdálkodásban: – Paál Sándor PhD kutatásai – Kaposvár, 2009). (KPE)
