Mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik az európai vízkészletre, a mezőgazdaságban öntözésre használható, visszanyert víz minőségi minimumfeltételeit, valamint a visszanyert vizet előállítók kötelezettségeit rögzítő jogszabálytervezetet hagyott jóvá az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
A kép forrása: agrarvilag.hu
Az uniós parlament tájékoztatása szerint a vízhiányt a kezelt szennyvíz mezőgazdasági újra hasznosításával megoldani szándékozó jogszabálytervezetről elfogadott álláspont a visszanyert víz előállítására, célba juttatására és tárolására vonatkozó szabályokat és kockázatkezelési lépéseket is tartalmaz. A visszanyert, azaz a települési szennyvíztisztító telepekről származó, kezelt szennyvizet nyersen fogyasztandó, vagy feldolgozandó élelmezési célú termények, vagy nem emberi fogyasztásra szánt termények öntözésére használják majd. Az EP-képviselők véleménye szerint az Európai Bizottságnak öt éven belül fel kell mérnie, vajon az újrahasznosított víz más módon is felhasználható-e. Mint közölték, ezalatt a tagállamok engedélyezhetnék a visszanyert víz egyéb felhasználását, például az iparban, vagy a környezetvédelem terén. Az EP tájékoztatása szerint az Európai Unió vízforrásai egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, amely vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Az éghajlatváltozás, a kiszámíthatatlan időjárás és a szárazság az ember által lakott települések és a mezőgazdaság megfelelő ivóvíz-ellátását veszélyezteti. A megfelelően kezelt szennyvíz – elsősorban mezőgazdaságban történő – használatával csökkenthető a vízkitermelés. Az Európai Bizottság szerint az elmúlt 30 évben drámaian megnőtt a szárazságok gyakorisága, intenzitása, és környezeti és gazdasági hatása. Az unió vízforrásaira a vízkitermelés – különösen a mezőgazdasági öntözés, és az ipari, valamint a lakossági felhasználás – jelenti a legnagyobb veszélyt. Az unió jelenleg évente 1,1 milliárd köbméter vizet nyer vissza, 2025-re ez akár 6,6 milliárd köbméterre emelkedhet, amelynek érdekében kevesebb, mint 700 millió eurót kellene befektetni – tették hozzá. Az uniós szakminiszterekkel akkor kezdődhet el a tárgyalás a jogszabály végleges formájáról, ha az Európai Unió Tanácsa megegyezik közös álláspontjáról. (Forrás: Napi gazdaság/Szabó Zsuzsanna)
A kép forrása: dehír.hu
A Polgári Kisgazdák szakértői a víztárolók építése mellett egyetértenek a vízkészletek újra hasznosításával is. A kérdés mindig ugyanaz: mennyi pénzbe kerül? Olyan hatósági előírások, amelyek a gazdálkodók aránytalan megterhelését eredményezik nehezen, vagy egyáltalán nem hajthatók végre. Az ésszerű vízgazdálkodás az egész társadalom érdeke. Ennek terheit csak az agrárgazdaságra nem lehet ráhárítani. Jó példa erre a kistérségi vízitársulatok költségeinek a fedezete. Eredetileg a csapadékelvezető rendszerek üzemeltetési költségeit a mezőgazdasági termelőknek kellett viselni az érdekeltségi területeik arányában. Ugyanakkor a beépített és szilárd burkolatokkal ellátott területeken jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlik össze. Ennek az elvezetési költségeit nem lehet a mezőgazdasági termelőkre terhelni. Mindebből az következik, hogy az érdekeltek körét, és az érdekeltségi területeket körültekintően kell meghatározni. Az átfogó, komplex és sok célú vízgazdálkodás eredményes megoldása az egész társadalom érdeke. (KPE)
