Kékkői Zoltán, a Kisgazda Polgári Egyesület Baranya Megyei szervezetének elnöke, nyugalmazott földművelésügyi és vidék-fejlesztési minisztériumi parlamenti államtitkár, miniszter-helyettes: a Baranya megyében élő Polgári Kisgazdák arra a páratlan természeti kincsre hívják fel a figyelmet, amit a Dráva folyó és környéke rejt magában. A Dráva ideális terep a rekreációs központok helyének és a természetjárók túra-útvonalainak a kijelölésére. A vízitúrázást csak szakképzett túravezető segítségének az igénybevételével javasoljuk, mert ez a Folyó gyors sodrású, és az éles kanyarulatai között veszélyes zátonyokat épít, ezek között gyakori örvényekkel. – Mindezekkel együtt a Dráva-vidék természeti értékei méltók arra, hogy az utókor számára gondosan megőrizzük. (KPE – A kép forrása: web.t-online.hu)
A Dráva, a nyugodtabb folyású magyarországi szakaszán. – (A kép forrása: pecatavak.hu)
A Dráva a Duna jobb-parti mellékfolyója. A vízgyűjtő területe 40 095 négyzetkilométer. Hossza 749 kilométer, de csak az alsó 90 kilométer hajózható. Határfolyó Horvátország és Magyarország között. Dél-Tirolban ered és Almás községnél éri el a Dunát. A Duna és a Dráva által közre zárt terület neve a Dráva-háromszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi-rét, ahol számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye található.
Hajók a Dráva magyarországi szakaszán. – A kép forrása: hajozas.hu
Közepes vízhozama Maribornál 300 köbméter másodpercenként, a torkolatánál 653 köbméter másodpercenként. A szlovén szakaszon mért rekord árvizet 1965-ben regisztrálták, ekkor másodpercenként 2600 köbméteres vízhozamot mértek. 2012. november 5-én az osztrák és szlovén vízgyűjtőkön lehullott kiadós esőzést következtében Szlovéniában a rekordot meghaladó, másodpercenként 2900 köbméter Horvátországban 3100 köbméter vízhozamot mértek. A magyar szakaszon 1900 óta a legnagyobb árhullám 1972 nyarán volt.
Az érintetlen természet csendje a rejtélyes Dráva vadregényes mellékágaiban. – A kép forrása: infostart.hu
Az eddig észlelt legnagyobb magyarországi vízszintek a következők voltak: Őrtilosnál 476 centiméter, Barcson 618 centiméter, Szentborbáson 634 centiméter, Drávaszabolcson 596 centiméter volt. 1972-t követően a legjelentősebb, de a korábbiaknál kicsit kisebb vízszintet mértek 1993-ban. Ekkor Barcson 437 centiméter, Drávaszabolcson 504 centiméter volt a tetőző érték. Az 1930-as évektől a folyón 22 vízi-erőmű épült – ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízi-erőművek kiépítésével nagymértékben csökkent az áradásveszély a folyó mentén. Egyúttal azonban a Folyó a hordalékot sem képes tovább hordani, ezáltal a meder mélyül, a folyó alatti vízkészlet szűrő rendszer veszélyeztetve van.
Sétahajó Harkányban. – A kép forrása: harkanyszallas.hu
Jelentősebb települések a folyó mentén: Lienz, Spittal an der Drau, Villach, Dravograd, Maribor, Puti, Ormosd, Varasd, Barcs, Valpó, Eszék, Drávaszabolcs.
