A vártnál is gyorsabban közelít a klímakatasztrófa. Ennek oka, hogy a növények egy idő után nem lesznek képesek már olyan mértékben átalakítani az emberi tevékenység hatására kibocsátott szén-dioxidot, mint korábban – derült ki a Columbia Egyetem kutatóinak a tanulmányából.
A kép forrása: origo.hu
A növények veszítenek a szén-dioxid elnyelő képességükből, ez pedig felgyorsíthatja a felmelegedést, valamint tovább súlyosbíthatja az azzal járó gondokat. A hatások pedig felerősítik egymást, mert éppen a széndioxid feldúsulásának hatására lesz több azokból a szélsőséges időjárási jelenségekből, amelyek csökkentik a növények széndioxid-megkötő képességét. Ebből fakadóan egyre közelebb kerül hozzánk a klímakatasztrófa. Az átlagosnál csapadékosabb évek nem kompenzálják az átlagosnál szárazabb éveket, amikor a növények, például erdő- és bozóttüzek, aszályok miatt jóval kevesebb üvegházhatású gázt képesek elnyelni. Az emberiség évente közel 40 milliárd tonna szén-dioxiddal terheli a légkört, de ennek a felét a szárazföldek és az óceánok növényei nyelik el. Hogy milyen negatív következményei lehetnek annak, ahogy az élővilág küzd a CO2-túltermeléssel, azt a Nagy-korallzátony gyorsuló pusztulása, és az óceánok elsavasodása mutatja. Bár a szén-dioxid szükséges a növények növekedéséhez, van egy határa annak, hogy a gázból mennyit képesek megkötni. A tanulmány vezető szerzői – Pierre Gentine, a Columbia Egyetem környezetmérnöke és doktorandusz tanítványa, Julia Green – szerint a szélsőséges időjárási események, a szárazságok, vagy az áradások gyakoribb előfordulása miatt a növényvilág veszít a szén-dioxid megkötő képességéből. A növények üvegházgáz-semlegesítő tulajdonságát ugyanis nagyban meghatározza a talaj vízellátottsága, ezért van jelentősége annak, hogy a talaj éppen száraz, vagy nedves.
Talajnedvesség-mérő műszer. – A kép forrása: agrocontrol.hu
A tanulmány rámutat arra, hogy több figyelmet kellene szentelni a növények vízstresszre adott válaszreakcióiról szóló kutatásoknak, mert ezáltal a megállapításokat könnyebben lehetne beépíteni klímamodellekbe. Amint a szárazföld eléri szén-dioxid-megkötő képességének maximumát, a globális felmelegedés felgyorsul. A grönlandi jég olvadását vizsgáló tudósok is figyelmeztettek: már nincs visszaút, „mindannyiunknak most kell cselekedni, hogy elkerüljük a klímaváltozás komolyabb következményeit”. Magyarországon a klímaváltozás miatt olyan idegen, állat- és növényfajok jelentek meg, mint a harlekinkatica, az ázsiai poloska vagy az ecetfa, a turkesztáni szil vagy a vadszőlő. (Forrás: magro.hu)
A felmerülő öntözési igények szerint, gyorsan és praktikusan telepíthető csévélhető, egynyári öntözésre is kiválóan alkalmas öntözőberendezés. – A kép forrása. magyarmezogazdasag.hu
A Polgári Kisgazdák szakértője szerint: az öntözés további elterjedésének éppen az a jelentősége, hogy a termésbiztonság és a hozamnövelés mellett, közvetve képes fokozni a gazdasági haszonnövényeink szén-dioxid megkötő képességét is. Az általános éghajlat-változás körülményei között ismét visszajutunk az alaposan átgondolt vízgazdálkodás jelentőségéhez, mivel csak ennek révén vagyunk képesek az öntözés méreteinek a növekedéséhez szükséges vízbázis megteremtésére. (A hozzászóló polgári kisgazda szakértő, az öntözéses gazdálkodás szakterületen bejegyzett igazságügyi szakértő)
