Sokaknak a nagy aszály idején jut eszébe, hogy mit is kellene tenni, holott az öntözés ennél sokkal átfogóbb gondolatokat igényel. Többször elhangzik, hogy a föld népessége évről évre nő ezért több élelmiszert kell termelni, valamint szó esik a regionális és globális felmelegedésről is. Magyarország kiváló mezőgazdasági adottságokkal bíró ország, a saját népesség kétszeresét is képes ellátni élelmiszerrel, de vannak olyan vélemények is, hogy a népesség háromszorosának is meg tudnánk termelni az élelmet.
Több területen kell változtatni, de egy fontos kitörési pont mindenekelőtt az öntözés. 2018-ban sok fórumon lehetett erről hallani a köztársasági elnöktől úrtól kezdve az agrárium több szereplője szólt ennek a termés meghatározó műveletnek a fontosságáról. Az agrártára új vezetője Dr. Nagy István miniszter úr a Debreceni Agrárexpón, megnyitó beszédében kimondta a jelszót „öntözni, öntözni, öntözni!” Ott és más alkalommal is halhattuk, hogy 81ezer ha területet öntöztek 2018-ban, míg 200ezer ha a berendezett, csatornával ellátott terület az optimális öntözött terület pedig 400ezer ha lenne. Nagy jelentőségű esemény volt 2018. szeptember 22-én Szarvason, ahol intézményi formában a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül megtörtént a Öntözési és Vízgazdálkodási Kutató Intézet avatása. Itt Dr. Nagy István agrárminiszter szintén kiemelte az öntözés fontosságát és fejlesztési szükségszerűségét, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója pedig szólt a hazai rizstermesztés fontosságáról is. Jelentős stratégiai kérdés tehát az öntözés, melyhez a források is biztosítva lesznek. 2020-tól 10 éven át évi 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
A mezőgazdaság termelési szerkezete leegyszerűsödött, az úgynevezett tőzsdenövények termelési technológiája magas szintű ugyan, de a továbblépés az, ha minél nagyobb hozzáadott értéket termel a vidék. A jó minőségű hátsági területeken biztonsággal lehet öntözött körülmények között termelni a szántóföldi zöldségnövényeket. Ezek helyi feldolgozása munkalehetőséget teremthet. Nagyobb kukoricahozamok érhetők el és nőhet a hazai szójatermelés is. Egy gondolattal még visszatérve a rizsre. A magyar rizs a trópusoktól eltérően csak egyszer termeszthető egy esztendőben, de jó minőségű és termesztésével létrejön egy ökológiai szempontból fontos vizes élőhely is.
Ennyi gondolat az öntözésről a teljesség igénye nélkül és a továbbiakban arról hogyan gondolkodjunk mindezekről itt Gyomaendrődön. Legtöbben, ha megkérdeznek bennünket miért szeretjük városunkat a vizeket jelöljük elsőként. Szép a Hármas Körös és gyönyörködtető a 16 holtág is. Sokan pihennek a vízparton vagy horgásznak, de sajnos a vizeket, mint öntözési lehetőséget nem használjuk ki. Városunk határában egy éven belül előfordul a káros belvíz, de ugyanabban az évben aszály is károsíthatja a vidéket. Bánnunk kell tehát vizeinkkel, gondoskodni szükséges nemcsak a belterületen, hanem a külterületeken is a belvizek elvezetéséről és lehetőség szerin növelni kell a víztározók kapacitását nyáron pedig öntözni kell. A volt rizsföldek a rosszabb minőségű területeken voltak, ahová ismét, ha nem is a valamikori nagyságrendben visszakerülhet ez a növény. A város ugyanakkor rendelkezik egy öntözésfejlesztési tervvel, amely Keselyősi és Peresi jó minőségű területek öntözését tenné lehetővé. A vízkivétel a Fűzfás zugi holtágból történne. A településhez közeli területeken intenzív gyümölcstermesztésre nyílna lehetőség, a hátsági löszön pedig csemegekukoricát, vetőmagkukoricát és zöldségféléket lehetne termelni. A pénzügyi forrásokhoz biztos pályázat útján lehet majd hozzájutni, fel kell tehát időben készülni és megváltoztatható lesz egy jelentős beruházással a város képe és az itt élők megélhetése.
Valóban sok szó esett az elmúlt évben a vízről és nem kívánom kihagyni, hogy a kiskert tulajdonosoknak ne tegyek említést az esővízről. Az elmúlt 15 évben Gyomaendrőd már több mint 1 milliárd forintot költött a belvízvédelemre. Nőttek a belterületen lévő holtágak befogadókapacitásai és sok utcán betonelemekkel bélelt csatornákon fut a víz Ez biztonságossá teszi az épületeket, de még a csatornák melletti fák sem jutnak aszályos időben elég nedvességhez. Van tehát egy lehetőség az esővíz felfogása. Természetesen ezt korábban már sokan megtették, sőt a jó lágy vízben mostak, a lányok a hajukat is esővízben mosták, de az esővízgyűjtés háttérbe szorult a vezetékes víz megjelenésével. A magas vízdíjak miatt ismét többen gyűjtik. Ha jelentősebb mennyiséget gyűjtünk egy-egy kerti növényünk kritikus időben történő öntözésével kiküszöbölhetjük az aszály kedvezőtlen hatását.
Ki gondol télen az öntözésre? Gondoljunk rá kicsiben és nagyban már jó előre!
Várfi András, agrármérnök
