A gyümölcsfák metszése az egyik legmunkaigényesebb és legnagyobb szakértelmei igénylő munka. A fák termőképessége nagymértékben múlik azon, hogy ezt hogyan végzik el, de nem kevésbé fontos az is, hogy mikor.
A gyümölcsfákat a kertészek régi időktől fogva metszéssel alakítják. A metszés történhet a fák nyugalmi időszakában, lombtalan állapotban, vagy a vegetációs időszakban, nyáron. Az utóbbi évtizedekben, főként a nyugalmi időszak alatti metszés terjedt el. Ennek munkaszervezési okai voltak, nyáron nem jutott rá idő. Természetessé vált, hogy metszés télen történik, és teljesen megfeledkeztek arról, hogy nyáron is lehet metszeni. A régi elődeink számtalanszor felhívták a figyelmet a nyári metszés előnyeire. A házikertekben sokan télen végezik ezt a műveletet, ami nem mindig tesz jót a fáknak, különösen a csonthéjasoknak. A facsemeték ültetésekor, akár ősszel, akár tavasszal telepítjük az oltványokat, ne nyúljunk hozzájuk addig, míg tavasszal a nedvkeringés meg nem kezdődik szövetekben, és a rügyek duzzadni nem kezdenek. A koronaalakító metszés első lépéseit ekkor végezzük el. Ennek az ideje a március közepétől és április közepéig tart. Termőre fordulásig minden nyáron több alkalommal is célszerű hajtásválogatást végezni. Túl erős hajtásnövekedés, és gyenge elágazási hajlam esetén hasznos a hajtások visszavágása. A zöldmunkák módja és erőssége függ az adott fajtától és a kialakítandó faalaktól. A korona kialakításának éveiben általában szükség van lombtalan állapotban végzett fás metszésre is, de ezt semmiképpen ne télen végezzük, hanem tavasszal, közvetlenül a rügyfakadás előtt. Termőre fordulás után, a fenntartó metszés időpontjának megválasztásánál határozottan különbséget kell tennünk az almatermésű és a csonthéjas gyümölcsfajok között. Először nézzük a csonthéjasokat. Ebbe a csoportba tartoznak a kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula. Télen ezeknél a gyümölcsfajoknál semmilyen metszési műveletet ne végezzünk. Ennek elsősorban növényvédelmi okai vannak. Télen, a sebeken át fertőznek azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ág-rákos pusztulásáért felelősek. Ha ezek bejutottak a fák szövetébe, onnan nem tudjuk őket kiirtani, és a fák lassú halálra vannak ítélve. Eltérő mértékben, de valamennyi csonthéjas faj veszélyeztetett, a legérzékenyebb a kajszi és az őszibarack. A téli metszésnél nem tudjuk megakadályozni a fertőzést. Az említett kórokozók egyaránt fertőzik az idősebb fás részeket és a fiatal vesszőket. Mikor metszhetjük ezeket a fákat? Két időpont lehetséges. Az egyik tavasszal virágzás előtt van. Akár virágzás közben is metszhetünk, a lényeg az, hogy minél közelebb legyünk a virágzáshoz, és ne kezdjük el a munkát március 10. előtt. Ekkor a gutaütés kórokozói már nem fertőzőképesek. A másik alkalmas időpont nyáron van, közvetlenül a szüret után. A korszerűcsonthéjas ültetvényekben, a termőkorban csak évente egyszer, szüret után metszik a fákat. Az ősz beköszöntével újból erősödik a fertőzés veszélye, ezért legkésőbb szeptember 10.-ig fejezzük be a metszést. A nyári metszés egyébként a vesszők beérését is segíti és javítja a téltűrő képességüket. Bonyolítja a helyzetet, hogy ebben a csoportban nagyon fagyérzékeny fajták is vannak. Ezeknél az a legjobb megoldás, ha szüret után egy előmetszést végzünk, és tavasszal, a virágzáskor végezzük el a végleges vesszőszám beállítását, a téli rügy-fagykár figyelembe vételével. Ez vonatkozik tehát a csonthéjasokra.
De mi a helyzet az almatermésűekkel, az almával, a körtével, a birssel és a naspolyával? Mai ismereteink szerint ezeket a fajokat a gutaütés kórokozói nem veszélyeztetik, így a termőre fordult fák kevésbé érzékenyek a metszési időpont megválasztására, mint a csonthéjasok. Az almatermésűeket tehát télen is metszhetjük, azokon a napokon, amikor fagypont felett van a hőmérséklet. Fagypont alatt ugyanis kezünkkel megfogva a fákat kárt okozunk azzal, hogy a szövetekben lévő nedvesség lokálisan felmelegszik, majd újból hűl. Bármelyik időpontban metszünk is, ne feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről valamilyen sebzáró anyaggal. (Forrás: agroinform.hu)
