A Polgári Kisgazdák és a Zöld Áramlat Alapítvány döntéshozói és szakértői a hazai energiamixben – a megújuló és nukleáris – energia nagyobb arányát tartják kívánatosnak:
- A megújuló és a nukleáris energia előállítása alacsony szén-dioxid kibocsátással jár.
- A nukleáris energia rendelkezésre állása magas fokú, nem függ az időjárási viszonyoktól és a napszakoktól valamint nagy mennyiségű villamos energiát lehet előállítani olcsón egyetlen erőművel.
Az Európai Bizottság javaslata: az Európai Tanács a 2018. március 22-i következtetésében felkérte az Európai Bizottságot, hogy legkésőbb 2019. első negyedévéig terjessze elő el az Európai Unió hosszú távú üvegházhatásúgáz-csökkentési stratégiájára vonatkozó javaslatát. Közös fellépés szükséges ahhoz, hogy 2050-re megvalósulhasson a szén-dioxid-semleges gazdaságra történő átállás.
Ezek a területek az energiahatékonyság, a megújuló energia elterjedése, tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás, versenyképes ipar és körforgásos gazdaság, infrastruktúra és összekapcsolódások, valamint bio-gazdaság, természetes szén-dioxid megkötők és a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás.
Magyarország üdvözli a javaslatot, amely keretet adhat a rövid és középtávú cselekvéseknek. Ugyanakkor különösen értékeljük annak szövegbe foglalását, hogy a hosszú távú stratégiára vonatkozó javaslatnak nem célja az Európai Unió 2030-as üvegház-hatású gázkibocsátási szintjének a megváltoztatása. Hazánk számára a 2030-as célértékek nem pusztán a jogbiztonság és a politikai megállapodás egyensúlyának megőrzése céljából, hanem nemzeti gazdasági érdekeink miatt is fontosak. Az Európai Uniónak olyan realisztikus célokat kell meghatározni, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás teljesüléséhez, ugyanakkor figyelembe veszik az egyes tagállamok lehetőségei közötti eltéréseket.
A dokumentum kiemelt figyelmet szentel a megújuló energiaforrások szerepének a hosszú távú célok elérése érdekében.
Magyarország ugyanakkor a villamosenergia-termelést jórészt atomenergiából fogja nyerni a jövőben is, amely megfelelően megalapozza hazánk karbonszegény gazdaságba történő átmenetét, erre tekintettel üdvözöljük azt, hogy az Európai Bizottság kiemelte a nukleáris energiát a jövőbeli energia mixben. Mindamellett elkötelezettek vagyunk abban is, hogy a megújuló energiaforrások arányát is növeljük. Magyarország Kormánya változatos, minél nagyobb arányban hazai, megújuló energiaforrásokra alapozott, környezetbarát technológiákra épülő, rugalmas erőművi portfólióval kívánja biztosítani a tiszta, okos és megfizethető energiát a hazai fogyasztók számára, ezzel erősítve az ország folyamatos és fenntartható energiaellátás-biztonságát.
A 2050-ig terjedő elképzelés többször említi az erdőtelepítést, a degradált területek beerdősítését, az agrárerdészeti rendszerek elterjesztését, mint a jövő fontos lehetőségeit a szénmegkötés növelésére, azonban nem vázol fel konkrétabb megoldási javaslatokat.
Az elemzés ugyanakkor jól mutat rá arra, hogy elengedhetetlen előfeltétel az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ágazatok kölcsönhatásainak részletes elemzése, értékelése a további lépések meghatározásához. Az erdőgazdálkodás, kiemelten az erdőtelepítés, illetve által általánosan a fásítás egységnyi üvegház-hatású gázkibocsátásra és megkötésre jutó költsége bizonyítottan kedvező, ezért indokoltnak tartjuk a stratégia költség-haszon elemzésében az ilyen intézkedések értékelését, összehasonlítását egyéb intézkedésekkel, azok kedvező volta esetén pedig ebből következően a megfelelő EU-s források biztosítását. Az erdőtelepítés folytatását azért is lényegesnek tarjuk, hogy elősegítsük a fa, mint megújítható nyersanyag és energiaforrás szélesebb körű felhasználását.
Támogatjuk a közlekedés káros gázkibocsátására vonatkozó törekvéseket.
Ennek a szektornak a kibocsátás-csökkentése talán az egyik legnagyobb kihívás. A dokumentum helyesen mutat rá azokra a részterületekre, ahol a jelenlegi ismereteink szerint különösen nagy kihívás 2050-re elérni radikális szén-dioxid kibocsátás-csökkentést: ezek véleményünk szerint a távolsági közúti teherforgalom, a hajózás és a légi közlekedés. A jövőben a megújuló forrásokból származó elektrifikáció mellett, ezeknél a típusoknál az e-üzemanyagok jöhetnének még szóba, azonban ezek még csak elméletben és a laboratóriumban léteznek és nem készültek átfogó, mindenre kiterjedő tanulmányok az alkalmazhatóságukról. Szükséges tartjuk, hogy a Bizottság egy részletes útitervet dolgozzon ki az alternatív üzemanyagok, nettó nulla szén-dioxid kibocsátású e-üzemanyagok, bio üzemanyagok, hasonló hatású egyebek használatára vonatkozóan, felmérve minden műszaki, gazdasági, pénzügyi, társadalmi hatást.
(Forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium)
