Bronzkori kincsegyüttes is előkerült a Bükkben
Régészeti kutatásokat és lézeres felmérést végeznek Bélapátfalva, Szilvásvárad, Nagyvisnyó és Felsőtárkány határában. A végéhez közeledik az a program, amelyben néhány földvárat térképez föl, illetve tesz rendbe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI).
Bronzkori kincsek a Bükkből. – A kép forrása. egeszet.elte.hu
A működési területén 159 földvár szerepel a nyilvántartásban, melyek közül 30–40 helyezkedik el a nemzeti park szűkebb környezetében. Ezek közül hét került be a rehabilitációs programba, köztük a Bélapátfalva és Szilvásvárad között fekvő Kelemen széke, a Nagyvisnyó, Mályinka, Dédestapolcsány határában lévő Verepce-bérc, Dédes vára, valamint a felsőtárkányi Várhegy és Kő-köz vára.
A Bükk-vidék Őskori sáncok, középkori földvárak címen megjelent kultúrtörténeti atlaszában megemlítik, hogy ugyan éltek már itt emberek a neolitikumban, de erődített telepeket ebből a korból nem ismerni. A földművekkel védett telepek a késő bronzkor, kora vaskor időszakában jelennek meg. A Bükkben található hazánk e korhoz köthető legnagyobb települése, a 140 hektáros Verepce-bérc. Sánc-árokrendszerének épségével és összetettségével tűnik ki a Kelemen széke vagy más néven Töröksánc Bélapátfalva–Szilvásvárad határában.
Mindegyik helyszín lehatárolása, kevésbé ismert struktúrák felderítése, kimutatása érdekében légi LiDAR-felvétel, lézeres tér-szkennelés készült. Holló Sándor, a BNPI osztályvezetője elmondta, a bükkzsérci Hódos-tetőnél a kevésbé látványos földművek is szépen mutatkoztak a felvételen. Érthetőbbé váltak a földművek közötti összefüggések, az építések időbelisége. A felsőtárkányi Várhegynél a földvárhoz kapcsolódó bronzkori telep kiterjedését pontosították.
Régészeti kutatások, magnetométeres geofizikai mérések, leletmentő fémkeresős felderítés, illetve ásatások is zajlottak. Holló Sándor szerint a legérdekesebb eredmény, hogy a 2012-ben felfedezett felsőtárkányi Kő-köz várnál tavaly a földvárhoz csatlakozó területen Árpád-kori, feltehetően püspöki udvarházat tártak fel, amely valószínűleg a tatárjárás idején pusztult el.
A Kelemen széke fokozottan védett régészeti lelőhely. Itt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézetének őskoros csapata végzett komplex kutatást. Huszonegy hektárt vizsgáltak át fémkeresővel, 317 fémtárgy került elő, 90 százalékuk késő bronzkori, de találtak kelta kori vasfibulát és egy plasztikus díszítésű vas karperecet is. A legjelentősebb késő bronzkori fémlelet egy 51 tárgyból álló, a Kr. e. 12–11. századból való bronzkincsegyüttes volt. Hamvasztásos temető nyomaira is bukkantak, a hasonló korú erődített településekhez tartozó síktemetők eddig ismeretlenek voltak. A LiDAR-os feltételek további halomsírokat és sáncrendszereket mutattak meg.
Dokumentálták a felszínen lévő hetvenöt őrlőkövet. Magnetométeres geofizikai felmérést végeztek, ásatásokkal kutattak egy sáncrészletet és a hozzá kapcsolódó településobjektumot, valamint a Fésűs-sánc szerkezetét, illetve az Ágyúhely egyik kisebb halomsírját.
Holló Sándor közölte: Dédes váránál, a Nagyvárnál a miskolci Herman Ottó Múzeum végeztetett feltárásokat. Bebizonyosodott, a ma látható L alakú falmaradványok több emelet magas, négyszögletű torony részei. A tornyot az 1567-es török ostrom idején a várvédők robbantották feladás után a bevonuló támadókra. A várból kilőtt ágyúgolyók jelentős hányada a Nagyvártól 100–300 méterre, északnyugatra, illetve északra került elő. Az ostromlók a feltételezett bejáratot északról, az őskori teraszok fedezékében igyekezhettek megközelíteni. Emellett állásaik lehettek a Kisvár északi, északnyugati lábánál, ahol a lövedékek mellett egy, talán török sodronypáncél kis darabja is előkerült. (Forrás: heol.hu/Tóth Balázs)
Dr. Ördög István, a Kisgazda Polgári Egyesület Heves megyei Szervezetének az elnöke, Gyöngyös Város Önkormányzatának önkormányzati képviselője. – A kép forrása: kpe.hu
Dr. Ördög István, a Kisgazda Polgári Egyesület Heves Megyei Szervezetének az elnöke, Gyöngyös Város önkormányzati képviselője: végtelen örömmel tölti el a kisgazdákat az új tudományos eredmény. A Bükk-hegység még nagyon sok természeti és történeti értéket rejt magában. A múltunk és eredetünk megismerése a jövő nemzedékek számára is nagyon fontos. (KPE)
