A városi terjeszkedés az élőhelyeket veszélyeztető folyamat. A zöld-öv általában nagyvárosok körüli olyan földterület, ahol korlátozzák a beépítést, elsősorban erdők, rétek, legelők, mezőgazdasági területek és egyéb rekreációs célú területek találhatók. A beépített területek terjedésének fékezésének és a vidéki tájjelleg megőrzésének eszköze a zöld-öv.
Európában az ipari forradalom hatására a környezet-minőség már a 19. század közepétől romlott. Bécs hozta létre a világon az első zöldövek egyikét. Nagy-Britanniában és Németországban a zöldöv egy hagyományos és rendkívül erős területrendezési eszköz, így a nagyvárosok többsége körül létrehoztak zöldövet. Az USA-ban a 20. század első felében vált fontossá az ökológiai szemlélet. Angliában, az erős civil mozgalom hatására 1, 6 millió hektárt fednek le a nagyvárosok körül létrehozott zöldövek, amelyek Anglia területének összesen 13 százaléka. A Londoni agglomeráció zöldöve 94%-ban London városán kívül helyezkedik el, és mintegy 65 km szélességben nyúlik el a várostól. A leglényegesebb célkitűzések: a szomszédos települések összenövésének megakadályozása; a vidéki táj jellegének a védelme; a hagyományos településkép védelme; és az elhanyagolt városi területek újra élesztésének ösztönzése. Kanadában, Ottawa körül húsz ezer hektár zöldöv terül el, amelyek jelentős részben mezőgazdasági területek, továbbá erdők, homokdűnék, vizes élőhelyek és mocsarak. Fontos szempont rekreációs ehetőségek biztosítása a lakosság számára a mezőgazdasági területeken pedig a környezetbarát gazdálkodás. – A Budapesti agglomeráció területrendezési tervében évekkel korábban volt egy kezdeményezés zöldövezet kialakítására. Sajnos az övezet nem került be önállóan a szabályozásba. (Forrás: agroforum.hu)