Húsvéti gondolatok
A farsangot lezáró húshagyó kedd utáni napon, hamvazó szerdán testben és lélekben a keresztények megkezdik a húsvéti ünnepkörre történő felkészülést.
A böjti időszak ma már más jelentőséggel bír, mint évszázadokkal ezelőtt és a test, valamint a lélek együttes megtisztítását, megújítását tartalmazza.
Magára a húsvétra a külön is szép ünnepünkön, virágvasárnap tesszük meg az előkészületeket, égtájtól és szokástól függően pálmaággal, barkával emlékezünk meg Jézus Jeruzsálemi bevonulásáról.
Az ezt követő nagyhéten gyászra is és örömre is készülünk, hiszen a nagycsütörtöki utolsó vacsorát követően legnagyobb gyásznapunk, nagypéntek reggele virrad, amely napnak délutánján megtörtént a keresztre-feszítés.
Ezen a napon a katolikus templomokban eltűnnek a díszítések, letakarják az oltárt, a protestánsoknál felkerülnek az úrasztalra az évente csak egyszer, ilyenkor használt terítők. (Fotó: Digitális Tankönyvtár)
Évtizedeken keresztül mindazok számára, akik dolgoztak, vagy iskolába jártak, nehezen volt megoldható, hogy eljussanak nagypénteken a templomba, de a polgári kormány a közelmúltban piros-betűs ünneppé nyilvánította ezt a napot is.
Nagyszombaton, illetve húsvét vasárnapjának hajnalán az egyes egyházak eltérő szokásai szerint emlékezünk meg Jézus feltámadásáról, egyik legnagyobb örömünkről és beteljesült reménységünkről.
Húsvét hétfője már a kiteljesedett öröm ünnepe és a magyar nyelvterületen ehhez a naphoz köthető a legtöbb népszokás, melyekből szerencsére sok fennmaradt, mint a tojásfestés, locsolkodás. (Dr. Bakos Zoltán)
Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Kellemes húsvéti ünnepeket!
