A magyar kormány ez idő szerint a forint árfolyam ingadozásai ellenére a jelenlegi devizahelyzetet jobbnak tartja, mint az euró gyors és megalapozatlan bevezetését. Nem mellesleg nekünk az is kedvezőbbnek tűnik, ha az árfolyam nyereségből a Magyar Nemzeti Bank és nem valahol spekulánsok részesülnek. (kpe.hu)
A hvg.hu szerint:
Ezért nem zavarja Matolcsyt és a kormányt, hogy gyengül a forint
A gyengülő forint miatt sokan szívhatják a fogukat, főleg az autósok és a nyugatra vagy Horvátországba készülők járnak rosszul, az MNB-nél viszont még nem aggódnak. Összegyűjtöttük, kik lehetnek a változás vesztesei és nyertesei.
„Ütik a forintot”, „padló közelébe került a magyar fizetőeszköz” – a média és több elemző is szívesen dobálózik hangzatos kijelentésekkel, amikor hosszú évek stabilitása után gyengülni kezdett a forint. Pedig abban a szakértők egyetértenek: pánikhelyzet nincs, de valóban valami szokatlan dolog történik.
A forint kétéves mélypontra került hétfőn, amikor egy euróért már 319,26 forintot is kellett adni. Azóta kicsit megnyugodott a piac, de még így is 318 környékén jár az árfolyam. Ez főleg azért volt nagy meglepetés, mert korábban éveken át olyan stabilan állt az árfolyam 310 körül, mintha vonalzóval rajzolták volna a grafikonját.
De miért gyengül a forint?
Sokan szívesen varrják a gyengülést a kormány vagy az MNB nyakába (így tett a Fidesz is, amikor még ellenzékben volt, és először lett 300 forintnál drágább egy euró), ahogy az erősödést is a hazai gazdaságpolitikának tudják be. Vannak olyan helyzetek, amikor valóban az adott ország állapotát tükrözi az árfolyam, de a mostani nagyrészt nem ilyen:
annak, hogy most gyengébb a forint, főként a magyar piacon kívül álló okai vannak.
Nem véletlen, hogy a régiónkból a lengyel zloty és a cseh korona is gyengül, egyedül a horvát kuna tudott erősödni az elmúlt hetekben még az euróhoz képest is. A jelenség legfontosabb oka az, hogy az eurózóna és az Egyesült Államok gazdasága egyre vonzóbbá válik a befektetők számára, egyre jobban megéri dollárban vagy euróban tartani a pénzt, mint valamelyik feltörekvő állam devizájában, például forintban.
De attól függetlenül, hogy a forint gyengülését elsősorban nem a magyar helyzet okozza, az MNB tehetne ellene, ha akarna. A rendelkezésre álló eszközök között szerepel az alapkamat emelése vagy legalább egy néhány mondatos üzenet a piacok megnyugtatására. Nem véletlenül várták a szakértők az MNB keddi kamatdöntő ülését és az azt követő írásbeli kommentárt. Azt senki nem szorgalmazta ugyan, hogy változtassanak az alapkamaton, de az csalódást okozott, hogy Matolcsy Györgyék még csak nem is jelezték, hogy tenni akarnak valamit a forint gyengülése ellen. Mindössze annyi állt a közleményben: érzékelik, hogy a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat „erősen ingadozott”, a folyamatokat pedig az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékelik. Ennél azért a piac erősebb jelzést várt, rögtön gyengülni is kezdett a forint, miután megérkezett a közlemény.
Akik vesztenek az árfolyamon
Az első ránézésre is nyilvánvaló, hogy a gyenge forinttal rosszul járnak azok, akik import árut vásárolnak, és a megmaradt devizahitelesek sem örülhetnek annak, hogy többet ér egy euró vagy svájci frank.
De rosszul jár mindenki, aki autóba ülne. Az üzemanyagok árát három tényező befolyásolja alapvetően: az adótörvények, a nemzetközi olajpiac és az árfolyamok. Az adószabályok legalább stabilak, az olaj viszont egyre drágul, mióta Donald Trump felmondta az iráni atomalkut. Jelenleg három és fél éves mélyponton jegyzik a nyersanyagot: a Brent típusú kőolaj ára kedd este meghaladta a 80 dolláros szintet.
A gyenge forint miatt pedig nem elég, hogy az olaj dollárban mért ára egyre nő, ez forintra átszámítva még nagyobb áremelkedést okoz.
Az is egyértelmű, hogy nagyot bukik az, aki az eurózóna valamelyik országában tervez nyaralást. Különösen azok járhatnak rosszul, akik nem foglalták le jó előre a szállásukat – igaz, ha eddig nem tették, akkor most lehet, hogy megéri kivárniuk, hátha erősödni fog a forint. A nagy kérdés az, hogy milyen árfolyamon válthatnak majd eurót, amikor elindulnak a nyaralásra. Ezt most még nehéz megtippelni, a legtöbb elemző szerint mindenesetre nem valószínű, hogy a 320-asnál gyengébb lehetne az árfolyam a nyárra.
Rontja a magyar turisták helyzetét, hogy a környékről az egyetlen ország, amelynek a pénze még az euróhoz képest is nagyot erősödött, épp Horvátország, sokak kedvenc nyaralási célpontja. A forint a kunához képest egy év alatt 3,5 százalékkal gyengült, és nem látni, hogy hol lesz a folyamat vége. Ezért azt tanácsolják azoknak, akik horvát nyaralásra készülnek: az előre kifizethető tételeket rendezzék átutalással hamar, és a költőpénz nagyobb részét is váltsák át kunára.
Kinek éri meg a gyenge forint?
Az elmúlt években az egyik legfontosabb érv amellett, hogy valaki forintba fektessen be, nem is maga az árfolyam volt, hanem annak a stabilitása. Gyakorlatilag 2014 óta alig mozdult el az árfolyam a 310 körüli szintről, ez a kiszámíthatóság egyértelműen jó volt.
Gyakran mondják, hogy az exportra termelő cégek jól járnak a gyenge forinttal (hiszen ha egy terméket eladnak külföldön mondjuk 1000 euróért, akkor azért így nem 310 ezer, hanem 317 ezer forintot kapnak), de ezt a kijelentést óvatosan kell kezelni. A magyarországi exportot ugyanis leginkább az olyan nagyvállalatok hajtják, amelyek hiába működnek nálunk, euróban üzletelnek – a Mercedes vagy az Audi számára nagyjából mindegy, hogyan áll az árfolyam. A magyar tulajdonú, forintban számoló vállalatok pedig hiába örülnek annak, hogy nyernek a gyengébb forinton, az alapanyagokat külföldről drágábban szerzik be.
A gyenge forint igazi nyertese azonban az MNB. Amióta Matolcsy György az elnöke, a jegybank nagy nyereségeket szerzett, ennek a legfőbb forrása pedig a devizaárfolyamból származó profit volt. Az MNB 2016-ban egy hat alapítványból álló rendszerbe tett át körülbelül 260 milliárd forint nyereséget – ekkor a hivatalos indoklás szerint a cél az volt, hogy a jegybank oktatási tevékenységét támogassák.
Azt, hogy az alapítványok ezt a pénzt mire költötték, megpróbálták eltitkolni – ekkor született meg a híres „elveszíti közvagyon jellegét” mondás, de ezt az Alkotmánybíróság nem fogadta el. Ennek ellenére a pénz az alapítványoknál van, időről időre megjelennek a hírek arról, hogy az oktatási célokra hivatkozva bútorokat vagy szobrot vesznek, ingatlanokat vásárolnak, vagy épp könyvkiadásra adnak pénzt. (Először nagyjából 200 milliárd forintot államkötvénybe fektettek, de az Európai Központi Bank rájuk szólt, hogy ez törvényellenes, így aztán megszabadultak az állampapírok nagy részétől.) Az állam pedig a statisztikusokkal vitetné el a balhét: most épp a KSH vitázik azon az Eurostattal, hogy a vagyon elvesztette-e közpénz jellegét.
(hvg.hu)
