Az elmúlt négy hétben összesen 150 bázisponttal emelte az irányadó kamatot az MNB, mely novemberben átállt a heti kamatmeghatározásra. A szigorítás várhatóan folytatódik, azonban a keddi „rendes” kamatdöntő ülés sem lesz érdektelen, hiszen egyrészt akár további intézkedéseket is hozhat a Monetáris Tanács, másrészt a kamatpályával kapcsolatos kommunikáció is frissülhet, harmadrészt pedig jön a friss inflációs és GDP-prognózis.
Egy kamatemelési ciklus kellős közepén ül össze a Monetáris Tanács
Novemberben jelentette be az MNB Monetáris Tanácsa, hogy ismét elválasztja egymástól az alapkamatot és az egyhetes kamatot. Ezzel egyidőben az alapkamatot 30 bázisponttal 2,1%-ra emelték. Azóta pedig a heti betéti tendereken továbbin 120 bázisponttal emelkedett az irányadó kamat, előbb 40, majd 20 bázispontos ütemben, így az már 3,3%-on áll.
Első ránézésre tehát a keddi kamatdöntő ülés érdektelen lesz, hiszen az egyhetes kamatról hagyományosan a csütörtöki tenderen dönt majd a jegybank, az alapkamat viszont nem irányadó jelenleg. Ennek ellenére vannak fontos kérdések, melyekre választ várhat a piac:
- Mekkora különbséget akar fenntartani a két kamatszint között az MNB? Az alapkamat emelése ugyan nem lenne effektív, viszont jelezné, hogy nem akarják túl messzire leválasztani róla az egyhetes rátát. Ennek jelentősége pedig az lenne, hogy előbb-utóbb a jelenlegi átmeneti időszak után a két kamatnak megint össze kellene érnie, amikor újra az alapkamat lenne irányadó.
- Meddig tarthat a kamatemelési ciklus? Eddig az MNB kommunikációja mindig azt hangsúlyozta, hogy egészen addig folytatják a szigorítást, amíg az inflációs kilátások azt indokolják. Most talán ennél pontosabb információ is megjelenhet arról, mikor és milyen szinten tetőzhet majd az irányadó kamat.
- Meddig akar kitartani a heti ütemű szigorítás mellett a jegybank? A napokban Virág Barnabás alelnök már utalt arra, hogy nem biztos, hogy a jövőben is minden heti betéti tenderen emelik majd a kamatot, vagyis előbb-utóbb beállhatnak kétheti, vagy akár havi kamatmeghatározásra a rugalmasság megtartásával.
Ha megnézzük, mi történt a legutóbbi kamatdöntés óta, akkor sincs könnyű helyzetben a jegybank. Az infláció novemberben 7,4% volt, ami tizennégy éves csúcsnak felelt meg és kicsivel meghaladta az elemzői várakozásokat. Ugyan a szakemberek arra számítanak, hogy itt tetőzik majd az áremelkedési ütem, majd lassú csökkenés jöhet, viszont továbbra is felfelé mutató kockázatok vannak, a mérséklődés jóval lassabb lehet, mint amire korábban számítottunk.
Novemberben a jegybank az „áru- és pénzpiaci feszültségek” kezelése miatt döntött az egyhetes kamat leválasztásáról. A forint akkor gyengült új történelmi mélypontra 370 felett, így a piaci feszültségek elsősorban a magyar deviza árfolyamában csapódtak le. Azóta a november közepén látott szinte megállíthatatlan forintgyengülés csillapodott, viszont a jelenlegi 365 körüli euróárfolyam még mindig magas, illetve közel van a forint mélypontjához. Éppen ezért a további jegybanki szigorítás elkerülhetetlen.
EUR/HUF árfolyamának alakulása
Forrás: Portfolio-Teletrader Kft. 2021. 09. 10.2021. 09. 22.2021. 10. 04.2021. 10. 15.2021. 10. 28.2021. 11. 09.2021. 11. 22.2021. 12. 03.348352356360364368372Ennyi volt a tőzsdeválság? Használja ki a piaci mozgást, keresse kollégáinkat! Start
Tovább emelkedhet az alapkamat is
A Portfolionak nyilatkozó elemzők szerint a keddi ülésen az alapkamat további emeléséről dönthet a Monetáris Tanács. Ez ugyan nem jelentene effektív szigorítást, ahogy már említettük, viszont üzenne a piacnak az MNB, hogy kész az alapkamatot is emelni az infláció leszorítása érdekében.
Várakozásom szerint a jegybank tovább szigorít majd, melyhez számos eszközt bevethet. A kamatok esetében, hogy megteremtse a további, az egyhetes betéti kamatot érintő kamatemelésekhez a mozgásteret, ismét emelést várok – emelte ki Virovácz Péter. Szerinte a kamatfolyosó teteje is 30 bázisponttal 4,4%-ra emelkedhet. Az ING Bank szakértője szerint arra is van esély, hogy ennél nagyobb, 50 bázispontos emelést hajt végre a jegybank.
Várhatóan az alapkamat és az egyhetes betéti kamat egymástól továbbra is tisztes távolságot tart majd, hogy ha lehet lazítani, akkor az ne látványosan, az alapkamat csökkentésével történjen, azaz kevésbé befolyásolja a forint árfolyamát, hanem csak az egyhetes kamatot érintse – emelte ki Regős Gábor.
A közleményben várhatóan továbbra is hangsúlyosan megjeleníti az MNB elkötelezettségét az inflációs cél elérése iránt, illetve hangsúlyozza majd, hogy ezért a jegybank minden lehetséges eszközzel fellép majd. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a végtelenségig emeli a kamatokat, hanem egy üzenet a
Újabb lépések is jöhetnek
A kamat emelésén kívül további lépések is jöhetnek a jegybanktól, hiszen Matolcsy György a közelmúltban a parlamentben már utalt arra, hogy hamarosan lezárhatják az eszközvásárlásokat, illetve a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) is felülvizsgálhatják az inflációs cél függvényében.
A kötvényvásárlások esetében most heti 40 milliárd forint a rugalmas cél, azonban az elmúlt hetekben már ennél sokkal kevesebbet vett az MNB. Mostanra heti 25 milliárdra zsugorodott a program, éppen ezért az MKB Bank elemzői szerint a keddi ülésen már 10-20 milliárdos vásárlást célozhatnak meg. Kuti Ákos szerint 2022 első negyedévében a programot teljesen kivezethetik, azonban a következő években nem fognak jelentős mennyiségű kötvényt piacra dobni. Az MKB Bank szakembere az NKP esetében is fokozatos leállításra számít a jegybankelnök szavai után.
A mennyiségi lazítási program szűkítése valójában inkább üzenet értékkel bír, hiszen a gyakorlatban már ennél is kevesebbet vásárol a jegybank. Mindeközben várhatóan az eddig még talpon maradt Növekedési Kötvényprogram végét is bejelentheti a Monetáris Tanács. A jelenlegi gazdasági helyzetben ugyanis már nem feltétlenül indokolt a gazdaság ilyen formában történő ösztönzése – teszi hozzá Virovácz Péter.
Hol lehet a kamatemelések vége?
Nagy kérdés, meddig tarthat az MNB kamatemelési ciklusa, ezzel kapcsolatban az ING Bank elemzője azt válaszolta, hogy 2022 első negyedévében érheti el a csúcsot az irányadó ráta 4,5%-on, vagyis
még 120 bázispontnyi szigorítás lehet az MNB tarsolyában.
Regős Gábor szerint az alapkamat 2,8%-ig, az irányadó ráta pedig 4,2%-ig emelkedhet jövőre az első-második negyedévre, az lehet a csúcs. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője pedig annyit tett hozzá, hogy várakozásai szerint 2022 második negyedévének végén 3,5% körül tetőzhet az alapkamat.
Akár komolyabb forinterősödés is jöhet az év végén
A forint szempontjából az MNB korábbi döntései lehetnek fontosak, a jegybank már novemberben bejelentette, hogy december végén ismét devizaswap-tendereket tart, illetve új eszközként bevezet egy diszkont kötvényt is. Ezekkel az a célja, hogy az utóbbi időben látott negyedév végi piaci feszültségeket tompítsa.
Virovácz Péter szerint a fenti lépések együttesen igen komolyan mérsékelhetik a forinttöbbletet a piacon, így erősödésnek indulhat a forint.
Jobb esetben év végére akár 360 alatti keresztárfolyamot is láthatunk az euró-forint devizapár esetében
– véli az ING Bank elemzője.
Forrás: portfolio.hu, Beke Károly
