Elkezdődött hétfőn Genfben az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalás az ukrán válságról. A tárgyalás első fordulója orosz források szerint nyolc órán keresztül tartott. Az orosz tisztviselők megerősítették, hogy Moszkva nem tervezi Ukrajna lerohanását, és senkinek sincs oka a konfliktus eszkalálódásától tartani. Az ezután következő sajtótájékoztatón Szergej Rjabkov orosz külügyminiszterhelyettes közölte, hogy az egyeztetés hosszú, bonyolult, ugyanakkor professzionális és részletes volt.
Az orosz politikus hozzáfűzte, úgy érezték, hogy az amerikai fél komolyan vette és részletesen tanulmányozta az orosz álláspontot és javaslatokat. A tárgyalás hangneme optimistább volt, mint amire előzetesen az orosz fél számított. A fő kérdésekben továbbra sem közeledtek érdemben a felek álláspontjai, de ennek ellenére lát esélyt a megegyezésre– jegyezte meg Rjabkov. Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes tájékoztatott, hogy az Egyesült Államok visszautasította az orosz javaslatot arra vonatkozóan, hogy a NATO mondjon le Ukrajna integrálásáról, valamint a Kijevvel való együttműködésről. Sherman hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem fog beleegyezni a katonai szövetség nyitott ajtók politikájának aláásásába. Elmondta, nem fognak lemondani a kétoldalú kapcsolatokról azokkal a független államokkal, amelyek együtt kívánnak működni az Egyesült Államokkal. Washington nem fog Ukrajna nélkül döntést hozni az ország sorsáról – tette hozzá.
Ukrajna kész élni önállóságával és fenntartja a jogát arra, hogy megválaszthassa saját biztonsági berendezkedését – hangsúlyozta Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélését követően hétfőn. Sztefanyisina kiemelte: Ukrajna szabadon megválaszthatja, hogy mely szerződéshez, vagy szövetséghez kíván csatlakozni.
Leszögezte: Oroszország, „mint agresszor”, nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon a NATO-nak és meghatározza a tárgyalások menetét mindaddig, amíg fegyveres ereje az ukrán határon állomásozik. Ez nem tárgyalás, vagy alkudozás tárgya – tette hozzá. Jens Stoltenberg a sajtóértekezleten jelezte: Ukrajnának joga van megvédenie önmagát, és arra, hogy megválassza biztonsági berendezkedését. A főtitkár fontosnak nevezte, hogy a szövetséghez történő szabad csatlakozásról szóló döntés alapelve ne sérüljön, amely – megfogalmazása szerint – azt jelenti, hogy kizárólag a harminc NATO-tagország és Kijev joga dönteni arról, hogy Ukrajna mikor áll készen a NATO tagságra.
Leszögezte: Ukrajnával szembeni bármi fajta agressziónak magas politikai és gazdasági ára lesz. Andrej Melnyik, Ukrajna berlini nagykövete a Funke-médiacsoportnak adott interjújában arról beszélt, hogy: Ukrajna lerohanásának esélye változatlanul magas, Kijev „Németország masszív katonai segítségét várja el, hogy Ukrajna lehetséges lerohanásának az árát olyan magasra emeljék, hogy az meghiúsuljon”.
MTI
