A hirosimai és nagaszaki atomtámadás túlélőinek szervezete kapja idén a Nobel-békedíjat

150-megaton thermonuclear explosion, Bikini Atoll, 1 March 1954.The unexpected spread of fallout from the test led to awareness of, and research into, radioactive pollution. Courtesy UNO. (Photo by Ann Ronan Pictures/Print Collector/Getty Images)

A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban Jorgen Watne Frydnes, a norvég Nobel-bizottság elnöke.

A bizottság a két nukleáris csapás túlélőinek alulról szerveződő szervezetének az atomfegyvermentes világért folytatott erőfeszítéseiért ítélte oda a kitüntetést, és azért, mert a túlélők – japánul hibakusák – tanúságtételükkel bizonyítják, hogy soha többé nem szabad bevetni nukleáris fegyvert.

Az 1945 augusztusában végrehajtott amerikai atomtámadásokra válaszul létrejött globális mozgalom tagjai fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris fegyverek használatának katasztrofális humanitárius következményeire.

Fokozatosan kialakult egy erőteljes, „nukleáris tabu” néven ismertté vált nemzetközi norma, amely erkölcsileg elfogadhatatlannak bélyegezi a nukleáris fegyverek használatát. A hirosimai és nagaszaki atomcsapások túlélőinek tanúságtétele pedig e tágabb értelmezésben egyedülálló – mondta Frydnes.

A Nobel-bizottságnak a Nobelprize.org honlapon is megjelent indoklása szerint a hibakusák segítségével világszerte széles körű és masszív ellenállás jött létre a nukleáris fegyverekkel szemben

azáltal, hogy a túlélők személyes tapasztalataik alapján tájékoztató kampányokat indítottak és nyomatékosan felszólítottak e fegyverek elterjedése és használata ellen.

A hibakusák segítenek nekünk leírni a leírhatatlant, elgondolni az elképzelhetetlent, és valamiképpen felfogni a nukleáris fegyverek okozta felfoghatatlan fájdalmat és szenvedést” – fogalmazott az elnök.

Jorgen Watne Frydnes egyúttal felhívta a figyelmet arra a biztató tényre, hogy már csaknem 80 éve nem vetettek be nukleáris fegyvert háborúban, a Nihon Hidankjo és más túlélők rendkívüli erőfeszítései pedig nagyban hozzájárultak a nukleáris tabu megteremtéséhez. Ez a tabu azonban jelenleg veszélyben van, mivel a nukleáris hatalmak modernizálják és bővítik fegyverarzenáljukat, miközben új országok akarnak atomfegyverekhez jutni és a folyamatban lévő háborúkban nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó fenyegetések hangzanak el.

Az emberi történelem e pillanatában érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy mik is a nukleáris fegyverek: a legpusztítóbb fegyverek, amelyeket a világ valaha is látott. Az elnök hangsúlyozta: a mai nukleáris fegyverek jóval nagyobb pusztító erővel rendelkeznek, mint az a két bomba, amely annak idején azonnal megölte Hirosima és Nagaszaki mintegy 120 ezer lakóját, majd a következő években hasonló számban haltak meg égési, illetve a sugárzás okozta sérülésekben.

A mai nukleáris fegyverek – mint fogalmazott – „milliókat ölhetnek meg, és katasztrofális hatással lennének az éghajlatra. Egy nukleáris háború elpusztíthatná civilizációnkat.

A hirosimai és nagaszaki poklot túlélők sorsát sokáig eltitkolták és elhanyagolták. 1956-ban a helyi hibakusaszervezetek a csendes-óceáni atomfegyver-kísérletek áldozataival együtt megalakították a Nihon Hidankjót.

Frydnes a bizottság indoklását ismertetve elmondta: az idei békedíj átadásával a Nobel-bizottság minden olyan túlélő előtt tiszteletét teszi, akik, keserű tapasztalataikat a remény és a béke iránti elkötelezettség ápolására használják fel.

A Nihon Hidankjo több ezer tanúvallomással szolgált, állásfoglalásokat és nyilvános felhívásokat adott ki, és évente küldöttségeket küldött az ENSZ-be és különböző békekonferenciákra, hogy emlékeztesse a világot a nukleáris leszerelés sürgető szükségességére.

Egy nap a hibakusák, a történelem tanúi már nem lesznek közöttünk. De az emlékezés erős kultúrája és a folyamatos elkötelezettség révén Japánban az új generációk tovább viszik a tanúk tapasztalatait és üzenetét. Inspirálják és oktatják az embereket szerte a világon. Ily módon segítenek fenntartani a nukleáris tabut – az emberiség békés jövőjének előfeltételét” – fogalmazott.

A Norvég Nobel-bizottság tájékoztatása szerint a díjat 1901 óta 104-szer osztották ki, 111 személynek és 27 szervezetnek ítélték eddig oda, és két olyan szervezet is volt, amely egynél többször nyerte el az elismerést. Idén 286 jelölt volt a Nobel-békedíjra.

Forrás: hirado.hu, MTI