Tovább növekedett a magyar alpakaállomány, egyre többen vásárolnak ilyen jószágot Nyugat-Európából. Azonban óvatosnak kell lenni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy hobbicélú, vagy gazdasági haszonállatot vesz-e az ember. A legtöbb alpaka ma már egyedi azonosítóval cserél gazdát, a mikro-chipet a nyakizomba helyezik. Ezért hasznos, ha a vevőnél is van egy leolvasó készülék.
A kép forrása: tripadvisor.ie
Európában többféle minősítési rendszer van érvényben, melyek jellemzően 2 alaprendszerre, a németre és a britre vezethetők vissza. A német rendszernél alapvető a DNS-vizsgálat, így itt az eredet lényegében 100 százalékos biztonsággal megállapítható. A 100 pontos rendszerben feno-típusra 50, a gyapjúminőségre szintén ennyi pont jár. Ez alapján az állatokat A, B és C kategóriákba sorolják.
A kép forrása: kisalfold.hu
A brit rendszerben igen fontos a családfa, de egy-egy kiállításon az állat megjelenése a döntő. A termelés, vagyis a gyapjú minősége nem jelenik meg közvetlenül az értékelésben. A német rendszer ezért a termelés szempontjából tárgyilagosabb, ezzel is magyarázható, hogy például a hollandiai bírálatok lényegében a németen alapulnak. Magyarországra nagyon sok alpaka érkezik Hollandiából. Ma még hobbiállatként is értékesíteni lehet az alpakát. Ám úgy tűnik, egyre jobban telítődik ez a piac, hiszen nagyon sok herélt csődörtől így válnak meg gazdáik. Kelet-Európában viszont, ahol még igen jelentős a kereslet az alpaka iránt, virágzik a tenyészállat-értékesítés. Hosszú távon azonban csak azok a termelők maradhatnak meg a piacon, akik értékes, az igényeknek ténylegesen megfelelő gyapjút tudnak előállítani. Szép lassan nyer egyre nagyobb teret az állattenyésztésben az alpakák tartása. (Forrás: magro.hu)
