Egyre sürgetőbb a kistermelők kormányzati segítséggel történő megszervezése. A helyi piacok ellátása, a friss áru folyamatos szállítása eddig is a kistermelők részéről történt, sajnálatos módon egyre csökkenő mértékben és emelkedő árak mellett. A burgonya termelés visszaszorulása egyre nagyobb méretet ölt, többek között ezért is az árak emelkedése. Az árak alakulása nagymértékben múlik azon, hogy milyen mértékben lehet megtartani a kistermelőket a piacokon. (kpe)
Több mint ötödével nő a szántóföldi burgonya vetésterülete az idén a tavalyihoz képest, a hosszabb távú bővüléshez – az önellátás eléréséhez – viszont korszerűbb öntözéses technológia alkalmazására lenne szükség – írja a Világgazdaság.
A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a magyarországi vetésterület jelenleg nem éri el a tízezer hektárt.
A rendszerváltás előtt mintegy negyvenezer hektáron termelt burgonya a 2000-es évek elejétől kiszorult a termelési szerkezetből, egyebek mellett a birtokok elaprózódása következtében. Az uniós csatlakozást követően pedig a piaci ismeretek hiánya miatt is egyre többen hagytak fel a burgonyatermesztéssel – írja a lap agrárminisztériumi szakértőket idézve.
Ma Magyarország nem önellátó burgonyából,
a tárca adatai szerint mirelit termékek nélkül 10-20 százalékos importburgonya-felhasználással számolhatunk.
A vetésterület idei növekedéséhez a minisztérium szerint hozzájárulhatott, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet 2017-től a burgonyatermesztők számára is lehetővé teszi a termeléshez kötött támogatás igénybevételét. Ez tavaly minden iparizöldség-kategóriában – amelyben benne van a burgonya is – meghaladta a hektáronkénti 67 ezer forintot. A vetésterület növekedésére az is hatott, hogy tavaly nyáron – a
KSH adatai szerint – a burgonya esetében 60-80 százalék közötti volt a fogyasztói árnövekedés.
A hosszabb távú növekedéshez arra lenne szükség, hogy az áruházlánci igényeknek megfelelő minőségű, mennyiségű és kiszerelésű árut tudjanak előállítani a hazai burgonyatermelők – állítják a minisztériumi szakértők. Ehhez elengedhetetlen az öntözési beruházások növekedése, a speciális gépállomány korszerűsítése, illetve jobb minőségű tárolókapacitások építése vagy a jelenlegiek felújítása.
Az agrártárca meglátása szerint a legnagyobb volumennel rendelkező termelőknél a termesztés, az értékesítés és a kereskedelem jól szervezett. A minisztérium a szövetkezeti formában történő együttműködések számának növekedését támogatja, a Vidékfejlesztési program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást az elismerésben részesített termelői csoportok, termelői szervezetek részére, azok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében.
Forrás: MTI, infostart.hu
