A Stop Soros törvénycsomag elfogadása után büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, az új kabinet megalakulása után tartott első kormányinfón.
Kifejtette: a kormány első érdemi ülésén megtárgyalta a Stop Soros törvénycsomagot, valamint a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatot, amelyek – a Stop Soros esetében a módosított előterjesztés – jövő héten kerülhetnek az Országgyűlés elé, tárgyalásuk pedig az azt követő héten kezdődhet a parlamentben. Erre kaptak felhatalmazást a választáson – jelezte.
A Stop Sorosról elmondta: módosul a rendőrségi törvény, a büntető törvénykönyv, a menedékjogi, az államhatárról szóló és a szabálysértési törvény. Rögzítik, hogy a törvénytelen bevándorlás szervezése illegális cselekmény, létrejön egy ilyen Btk.-tényállás.
Az alkotmánymódosítási javaslattal kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: egyértelművé teszik, hogy Magyarország csak első biztonságos országként hajlandó menedékjogot biztosítani.
Emellett az alaptörvény-módosítás tartalmazza majd az önálló közigazgatási bíráskodás létrehozását. A tervek szerint a legfelsőbb közigazgatási bíróság a Kúriával egy szintű jogorvoslati fórum lesz – ismertette a miniszter, hangsúlyozva, hogy ez a bírósági szervezeti rendszert nem érinti.
Az otthon védelme is része lesz az alaptörvénynek, a javaslat szerint ugyanis kimondják az alkotmányban: a magánlakás, az otthon védelme mindenkit megillet – tette hozzá.
A kisvállalkozások csak figyelmeztetést kapnának a GDPR megsértése miatt.
A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Gulyás Gergely közölte, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelet a kis- és középvállalkozói szektor működését ne nehezítse meg, számukra jelentős többletköltséget ne eredményezzen.
Jelezte, az osztrák példát szeretnék átvenni a magyar jogba történő átültetéskor, ez pedig azt jelenti, a kis- és közepes vállalkozásoknál a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kizárólag csak figyelmeztethet, más szankciót nem alkalmazhat.
Megjegyezte, helyes, ha a nagy adatkezelőknél – például a Facebooknál – szigorúbb adatkezelést vezetnek be.
(MTI, kormany.hu)
