A megemlékezésen több ezren vettek részt, köztük 111 ország delegációja
A mélyülő globális válságok miatt egyre nehezebbé válik a nukleáris leszerelés felé vezető út – szögezte le vasárnap a japán miniszterelnök a hirosimai atomtámadás 78. évfordulóján elmondott beszédében.
„Japán, az egyetlen ország, mely atomtámadást szenvedett el a háború idején, folytatja az atomfegyvermentes világ érdekében indított küzdelmét” – szögezte le az egyébként hirosimai származású Kisida Fumio. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy e küzdelem egyre nehezebb „a világban lévő megosztottság, valamint Oroszország nukleáris fenyegetőzései miatt”.
„A nukleáris fenyegetettséget csak a nukleáris fegyverek megsemmisítésével lehet megszüntetni” – jelentette ki. Hozzátette: A megmaradt túlélőket – japánul hibakusákat – is segítendő, kormánya növeli a sugárbetegségek kutatására és kezelésére fordított támogatást. A rendezvény után Kisida személyesen is fogadta a túlélők egy csoportját – jelentette az Aszahi Sinbun című japán napilap.
A Hirosimában rendezett megemlékezésen felszólalt a város polgármestere, Macui Kazumi is, aki óva intett a nukleáris elrettentés politikájától. Elmondta: a két hónappal ezelőtt Hirosimában rendezett G7 csúcstalálkozó résztvevőinek látogatása az emlékhelynél azt jelenti, a világ még nem felejtette el az atomtámadás katasztrófáját, és sürgette Tokiót, biztosítson több támogatást a katasztrófa túlélőinek.
A megemlékezésen több ezren vettek részt, köztük 111 ország delegációja, Tokió azonban a 2022. februárjában kitört ukrajnai háború óta – azaz immár második éve – nem hívja meg Oroszország és Fehéroroszország képviselőit.
A várost 1945. augusztus 6-án érte atomtámadás, három nappal később pedig Nagaszakit is. A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
Forrás: Magyar Hírlap, MTI
