Az öröklési joggal kapcsolatosan közel négy évvel ezelőtt hónapokon keresztül jelentek meg írásaim a vonatkozó jogszabályok részletes ismertetésével. Egyrészről könnyű az öröklésjogban történő eligazodás, mert alapjaiban ez egy nagy hagyományokon alapuló rendszer, mely szerintem szerencsére csupán kisebb változásokon ment át az elmúlt évtizedekben.
Ugyanakkor az egyszerű szabályok alkalmazása a teljes jogszabályi környezet ismeretét is igényli.
A magyar emberekben, főleg pedig a mezőgazdasággal foglalkozók körében az öröklés joga szentségnek számít, főleg, miután néhány évtizeddel ezelőtt előfordult, hogy korlátokba ütközött a törvényes, vagy végakarati örökölhetőség.
Mindezek miatt az összes olyan kérdés, amely az öröklésjoggal kapcsolatos felvet alkotmányos és politikai, de természetesen gazdasági kérdéseket is. A közel három évtizede lezajlott rendszerváltás egyik fő vívmánya volt a tulajdonjog biztonságának a megőrzése, beleértve az öröklési szabályokat is.
A Polgári Kisgazdák az alkotmányos jogelvek tiszteletben tartása mellett kiálltak és kiállnak az öröklés jogának biztosításáért. Ennek előmozdítása érdekében szükséges a jogalkalmazók (földhivatalok, közjegyzők, stb.) megfelelő és gyors eljárása is.
Dr. Bakos Zoltán
Rendezni kell az öröklési ügyeket – az agrárminiszter tervei
Az uniós gazdákkal szembeni hatékonyságbeli lemaradás megszüntetése kiemelt feladata lesz a mezőgazdasági kormányzatnak, amely arra is figyelni fog, hogy minél többen meg tudjanak élni a mezőgazdaságból – derül ki Nagy István agrárminiszter interjújából.
A legfontosabb célkitűzés a magyar agrárium versenyképességének javítása. Ebben sajnos elmaradásunk van. Tisztelet a magyar gazdáknak, hogy 2010 és 2017 között a kibocsátást 52 százalékkal növelték, az EU-ban a harmadik legnagyobb bővülést elérve. Ugyanakkor az egy hektáron elért jövedelmünk az uniós átlagnak csak 59 százaléka, vagyis hatékonyságnövelő intézkedéseket kell meglépnünk – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter.
Mint mondta: az első és legfontosabb dolog, amivel foglalkozni kell, mert gúzsba köti a mezőgazdaságot, az az osztatlan közös tulajdon. Ennek megszüntetéséhez rendezni kell például az öröklési ügyeket, de most szerencsés csillagzat alatt vagyunk, mert megvan a kétharmad, tudunk alakítani a szabályokon. Ugyanakkor azt remélem, hogy ez van olyan fontos kérdés, hogy az ellenzék támogatását is meg lehet szerezni hozzá – vélekedik a tárca vezetője.
A miniszter arról is beszélt, hogy a versenyképesség-növelés egyik eszköze az öntözésfejlesztés, minden, amit teszünk, ezt kell hogy szolgálja.
„Gondolok itt például arra, hogy meg kívánjuk duplázni az üvegházi zöldségtermelés kapacitását, támogatjuk a precíziós fejlesztéseket, a generációváltást, korszerűsítjük az agrárszakképzést, jövedelemstabilizáló alapot hozunk létre, vagy hogy átirányítunk a mezőgazdaságba 50 ezer közfoglalkoztatottat, méghozzá állandó munkaerőként. Magyarországra sokkal kevesebb víz érkezik, mint amennyi elhagyja az országot, megvan tehát az erkölcsi alapunk arra, hogy az itt maradó vízzel gazdálkodjunk. Most 85 ezer hektárt öntözünk, a csatornahálózatunk azonban 200 ezer hektárra van kiépítve, de elhanyagolt, öntözési igény pedig félmillió hektáron lenne. Sarkalatos kérdés a felszín alatti vízbázis megőrzése. Nem is szeretnék abba a hibába esni, hogy erről vitatkozunk, és közben a felszíni vizekkel nem történik semmi. Ezért szeretném külön kezelni a felszín alatti és feletti vizeket” – mondta Nagy István.
Hozzátette: szoros együttműködésre készülnek a BM-mel. A miniszterelnökkel abban állapodtak meg, hogy mivel a belügynek rendszere és eszközei vannak a csatornák kiépítésére és karbantartására, ez ott marad, de a BM hatásköre csak addig tart, amíg a víz elér a gazdák birtokáig. Onnan kezdve az agrárminisztérium által felállítandó öntözési ügynökség határozná meg azt a jogszabályi környezetet, amely alapján a gazdák hozzájutnak a vízhez.
(vilaggazdasag.hu, infostart.hu)
