A biogazdálkodás – vagy másképpen az ökológiai ágazat fennhatósága – alatt álló uniós mezőgazdasági területek aránya több mint 50 százalékkal nőtt a 2012–2020 közötti időszakban – éves szinten 5,7 százalékkal –, és 2020-ban az EU mezőgazdasági területének már 9,1 százalékát művelték biogazdálkodással – derül ki az Európai Bizottság adataiból.
Nemcsak a biogazdálkodásra használt uniós terület nőtt, 2015 és 2020 megduplázódott a biotermékek kiskereskedelmi forgalma az EU-ban. S bár jelentős eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között, átlagosan az ökológiai gazdaságok nagyobbak, mint a hagyományos gazdaságok, és az is kiderült, hogy fiatalabb gazdaságvezetők vezetik őket – derül ki az Európai Bizottság elemzéséből.
Bionagyhatalmak
Az EU-ban a legnagyobb ökológiai gazdálkodással foglalkozó négy ország Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Németország, amelyek 2012-ben a teljes terület 52 százalékát, 2020-ban pedig már 59 százalékát adták. Az állandó gyepterület aránya 42, a zöldtakarmányé 17, a gabonaféléké 16, míg az állandó növényeké (például gyümölcs, olajbogyó és szőlő) 11 százalék. A jelentős növekedés ellenére az ökológiai állattenyésztés az EU teljes állattenyésztésének még mindig kis hányadát teszi ki, ágazattól függően 1–7 százalékot.
Egy olyan időszakban, amikor az EU számára geopolitikai, környezetvédelmi és gazdasági okokból döntő fontosságú a műtrágyáktól való függőségének csökkentése, az EU Farm Accountancy Data Network (FADN) adatai azt mutatják, hogy az ökológiai növénytermesztő gazdaságok sokkal kevesebbet költenek ezekre a termékekre és növényvédő szerekre. mint a hagyományos gazdaságok. Az ökológiai szántóföldi növénytermesztő gazdaságok 75–100 százalékot takarítanak meg a hektáronkénti növényvédőszer-költségen és 45–90 százalékot a műtrágyaköltségen hektáronként a hagyományos gazdaságokhoz képest. Az ökológiai gazdaságok ugyanakkor átlagosan alacsonyabb hozamot produkálnak (például 5–30 százalékkal alacsonyabbak a terméshozamaik), és ezzel egyidejűleg bizonyos ágazatokban nagyobb a munkaerőigényük ahhoz, hogy ugyanazt a kibocsátási értéket állítsák elő, mint a hagyományos gazdaságok. A magasabb áraknak, valamint a főként a Közös Agrárpolitikából (KAP) származó nagyobb szintű uniós támogatásoknak köszönhetően ugyanakkor továbbra is hasonló vagy még több jövedelmet termelnek egy dolgozóra vetítve.
Magas támogatások
2020-ban az uniós ökológiai gazdálkodás alatt álló földterületek 61,6 százaléka részesült specifikus ökológiai támogatásban a KAP-ból, hektáronként átlagosan 144 euró KAP-támogatás és 79 euró nemzeti társfinanszírozás mellett. Ez együtt 223 euró volt, ami még az akkori árfolyamon is körülbelül 75–80 ezer forint lehetett, ami azért nem kevés. Nem beszélve arról, hogy a természeti korlátokkal küzdő területek biogazdálkodói további támogatásban részesülhetnek, ez is ösztönzi a mezőgazdaságot a természeti adottságokkal küzdő területeken. További vidékfejlesztési intézkedések is támogatták az ökológiai termelés fejlesztését, beleértve az ökológiai gazdálkodási gyakorlatokba történő beruházásokat, valamint a biotermékek marketingjének és promóciójának támogatását.
Az új KAP-ban (2023-tól) magasabb az ökológiai gazdálkodásra szánt KAP-támogatásban részesülők aránya. A biotermékek értékesítésének rohamos növekedése a fogyasztói kereslet növekedését és a keresletfenntartó intézkedések sikerét mutatja. A bioértékesítés növekedése különösen erős volt a Covid–19 világjárvány idején, ami annak a következménye, hogy a fogyasztók jobban odafigyelnek az egészségügyi kérdésekre. Illetve több élelmiszert fogyasztottak el otthon vagy esetleg hiány mutatkozott a hagyományos élelmiszerekből. A jelenlegi gazdasági fejlemények, például az élelmiszer-infláció azonban hatással vannak az uniós fogyasztók vásárlóerejére, és hatással vannak a biotermékek iránti keresletre is.
További bővülés
Az EU ökológiai gazdálkodás adatairól szóló elemzés felvázolja, hogy az ökológiai gazdálkodásnak nyújtott uniós támogatás hogyan segíti elő a Green Deal ambíciójának elérését, és áttekintést ad az ökológiai gazdálkodás átállásának és fenntartásának támogatásáról, valamint a KAP stratégiai terveiben az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó törekvésekről. Egyes tagállamokban különös figyelmet fordítanak az ökológiai gazdálkodási ágazat fejlesztésére, nevezetesen Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Franciaországban és Romániában. A jelentés bemutatja a bioágazatban a kutatást és innovációt előmozdító uniós kezdeményezéseket is.
Mindent összevetve, nagyon úgy néz ki, hogy az ökológiai gazdálkodás azáltal, hogy kiváló minőségű élelmiszereket állít elő alacsony környezeti hatásokkal, amennyiben a vásárlóerő is megfelelő lesz, alapvető szerepet fog játszani az EU fenntartható élelmiszer-rendszerének kialakításában. Az Európai Bizottság még 2021-ben cselekvési tervet fogadott el, amely támogatja azt a célt, hogy az EU mezőgazdasági területeinek legalább 25 százalékát biogazdálkodás alá vonják, és 2030-ig jelentős mértékben növeljék az ökológiai akvakultúrát, amelyet a Farmtól asztalig stratégiában és a Biodiverzitási stratégiában rögzítettek. Ezzel összefüggésben a tagállamokat felkérték, hogy határozzanak meg nemzeti célértékeket az ökológiai gazdálkodásra vonatkozóan, és a KAP-stratégiai terveikben és a nemzeti ökológiai cselekvési terveikben általánosságban legyenek ambiciózusak a biotermeléssel kapcsolatban.
Forrás: Magyar Hírlap
https://www.magyarhirlap.hu/europai-unio/20230123-meg-nincs-kesz-biogazdalkodas-az-eu-ban
