Dísznövények – Változások a növényvédelemben

A közelmúltban tartott Díszkertész Szakmai Napokon növényvédelmi gondok, megoldások is terítékre kerültek. Both Gyula növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás, valamint a globális kereskedelemmel behurcolt károsítók miatt egyre nehezebb megvédeni a dísznövényeket is.

A termelők azonban sokat tehetnek a megelőzés és a kár mérséklése érdekében, ha jól választják meg a növényvédő készítményeket, és jól időzítik a kezeléseket.

A 2020-as és 2021-es növényvédelmi helyzetkép ismertetésekor Both Gyula kiemelte az egyik újabb hazai karanténeljárás megindítását, amely egy Zala megyei faiskolában történt a gesztenye krifonektriás kéregelhalásos betegsége (Cryphonectria parasitica) miatt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a faiskolát, ahol a betegség felütötte a fejét, három évre be kellett zárni, és több ezer növényt kellett megsemmisíteni, a faiskola egykilométeres körzetében nö­vényegészségügyi zárlatot rendeltek el, háromkilométeres körzetében pedig puf­ferzónát jelöltek ki.

Vas megyében Vasvár, Szombathely és Kőszeg környékén pedig a közelmúltban megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegsége is, ami szintén karan­tén­intézkedést von maga után.

A faiskolai termesztők és kertészeti árudák szempontjából ez különösen azért jelenthet gondot, mert ennek a kórokozónak a Clematis is gazdanövénye lehet, tehát fertőzöttség esetén ezeket a növényeket is meg kell semmisíteni, el kell égetni.

A növényútlevél szerepe

Kiemelkedően fontos tehát, hogy minden termelő és dísznövény-kereskedő odafigyeljen a növényútlevél meglétére. Az előadó arra is fölhívta a figyelmet, hogy a növényútlevél a nyomon követést szolgálja, azt azonban, hogy a szállítmány valóban mentes-e a kártevőktől és kórokozóktól, a vásárlónak is érdeke ellenőrizni, ellenőriztetni. Napjaink egyik rettegett kórokozójának, a Xylella fas­tidiosának ráadásul rengeteg ismert gazdanövénye van (egyebek mellett a Pru­nus, Photinia, Hedera, Lonicera, Co­to­neaster, Elaeagnus, Parthenocissus, Vitis, Nandina, Clematis nemzetségek), ezért az esetleges fertőzés bebizonyosodásakor olyan sok tételt kell megsemmisíteni a fertőzés helyének négykilométe­res körzetében, hogy az akár a faiskola vagy áruda megszűnéséhez is vezethet.

Az érvényes növényvédelmi szabályozás rendelkezik arról, hogy milyen esetben van szükség növényorvosra a növényútlevél kiállításához.

Szükség van rá termelők esetében a vizsgálatok elvégzésére és a követelményeket teljesítő árukhoz növényútlevél kiállítá­sához; de lehetőség van eseti felhatalmazásra is, ekkor az illetékes hatóság által ellenőrzött meghatározott áruk értékesítéséhez szükséges növényútlevél kiállításához nem kell növényorvos. Szintén nincs rá szükség a vállalkozók által forgalmazott, meghatározott árukhoz kapcsolódó növényútlevelek cseréjekor (a kizárólag forgalmazással foglalkozók részére).

Mindenkinek arra kell számítania, hogy a hatóság a jövőben szigorúan fogja ellenőrizni a növényútlevelek meglétét, valamint azok tartalmi és formai követelményeinek teljesülését. (A növényútlevelek tartalmi és formai követelményeiről részletesebben itt volt szó.)

Új kártevők és kórokozók

Both Gyula beszámolt a hazánkban a közelmúltban felbukkant új kártevőkről is. Az amerikai fénybogár (Glischrochilus quadrisignatus) 2020-21-ben a repcében is megjelent. Azt egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy pontosan mekkora károkat fog okozni, a szakember szerint azonban komoly virágkárokra kell számítani.

A Ralstonia solana­cearum baktérium mintegy 200 növényfajra, 33 növénycsaládra, köztük számos dísznövényre (egyebek mellett a Gerbera, Petu­nia, Salvia, Impatiens, Ta­getes, Zinnia, Pelargonium, Verbena nemzetségek fajaira) is veszélyes.

Bár hazánkban már a 2000-es évek elején kimutatták, egyre több növényfajon fedezik fel. A baktérium a növények edénynyalábját támadja meg, amitől a növény elpusztul.

A gyapottok-bagolylepke (Helicover­pa armigera) régóta ismert kártevő, azonban kártétele évről évre nő, tavaly számos virágos dísznövényt is károsított. A kártevő polifág, nem válogat, várhatóan további növényeket is megtámad a jövőben. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) a barack új kártevőjeként 2020 tavaszán került nyilvántartásba hazánkban. Ellenálló a növényvédő szerekkel szemben, a szakember meglátása szerint várhatóan komoly gondokat fog okozni. A malaccsiga (Tan­donia kusceri) és a feketefejű meztelencsiga (Krynic­killus melanoce­pha­lus) két nagyon ellenálló csigafaj, valamint az eddig igen ellenállónak gondolt bambusznak is megjelent az Aceria bambusae Channa­basavanna nevű atkakártevője. A sárga körte-levélbolha (Cacopsylla bidens) és a seprűzanót-levélbolha (Arytaina ge­nistae) szintén újdonsült kártevők hazánkban.

Magyarországon eddig nem ismert vírusok is megjelentek, amelyek például a kertészeti árudákban okozhatnak a jövőben gondot.

Ilyen például a nárcisz látens vírus és a lovagcsillag-mozaikvírus, a Rembrandt-tulipán színtörés vírusa, vagy a gyöngyike klorotikus foltosság vírusa. Az előadó az óriási terméskiesést okozó paradicsom barna termésráncosodás vírus veszélyére is felhívta a figyelmet.

Helye használat

Mind több termelő panaszkodik, hogy nem hatékonyak a permetszerek. Ennek okát érdemes alaposabban is kivizsgálni, a tapasztalatok szerint ugyanis sokszor azért sikertelen a védekezés, mert a termelők megfeledkeznek arról, hogy a növényvédő szerek hatékonysága nagyban összefügg a víz pH-jával és keménységével. A gyakran használt növényvédő szerek többsége pH 6,2-6,5 körül a leghatékonyabb, míg hazánkban jellemzően pH 7 körüli a víz kémhatása. A vegyszerek keverhetőségére is jobban oda kell figyelni, valamint a permete­zőtartály tisztán tartására.

Előfordul, hogy éppen egy korábbi permetezéskor használt, a tartály alján kicsapódó, leülepedő vegyszer rontja a kezelés hatékonyságát.

A növényvédelmi szakember kiemelte, hogy a hatályos szabályok értelmében a növényvédő szer lakott terület közvetlen szomszédságában, nem kézi erővel hajtott géppel történő kijuttatásáról előzetesen tájékoztatni kell a területtel határos ingatlanon tartózkodókat.

Kijuttatási szabályok

A növényvédelmet érintő változások közt Both Gyula azt is megemlítette, hogy 2021. december 1-jén hatályba lépett az Agrárminisztérium új rendelete, amely lehetővé teszi a permeteződrónok típusminősítését. Magyarország területén, annak légterében a mezőgazdasági légi járművel történő mező- vagy erdőgazdasági célú, növényvédő szerrel, növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel vagy termésnövelő anyaggal végzett növényvédelmi vagy talajerő-gazdálkodási tevékenységek végzését ugyancsak rendelet szabályozza.

A hivatal 2022. május 1-jét követően – a jogszabályban foglalt kivételek figyelembevételével – a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező eszközök forgalmazóival szemben hatósági eljárást indít.

A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet egyebek mellett a pilóta nélküli légi járművel történő mezőgazdasági repülésekről is rendelkezik. E szerint a tervezett első légi permetezés megkezdése előtt legalább 30 nappal a megyei kormányhivatalnak kell jelenteni, valamint a permetezést legkésőbb a megelőző munkanapon délelőtt 9 óráig be kell jelenteni a kormányhivatalnak. Kizárólag olyan növényvédő szer juttatható ki, amelyet pilóta nélküli légi járművel való kijuttatásra engedélyeztek.

Fontos változás lépett életbe a növényvédelmi gépeket illetően is. A kézi, illetve háti növényvédelmi berendezések kivételével az Európai Unió területén az első üzembe helyezést követő öt évben egy alkalommal, azt követően háromévente időszakos műszaki felülvizsgálatot kell végezni. Az öt évnél idősebb, nem felülvizsgált vagy felülvizsgálaton nem megfelelt növényvédelmi géppel növényvédelmi tevékenységet végezni tilos.

Használt növényvédelmi gép kereskedelmi értékesítés során csak úgy adható át a végfelhasználónak, ha az megfelel az említett előírásoknak, és az erről szóló tanúsító matrica a használt növényvédelmi gép értékesítésének időpontjától számított három évig érvényes.

Várhatóan jövő évtől lesz kötelező az elektronikus vény, tehát a növényvédő szereket csak elektronikusan lehet majd fölírni; a Növényorvosi Kamara és a Nébih között jelenleg még tartanak az egyeztetések a rendszer pontos működéséről. Az elektronikus permetezési napló is kötelező lesz. A permetezési naplót a növényvédelmi kezelés előtt, vagy azzal egy időben fel kell tölteni a Nébih honlapjára. Ennek a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a termelő nevét, lakcímét, a növényvédelmi szakirányító nevét, lakcímét, engedélyének számát, a kezelt kultúra megnevezését, a kezelés helyét (helyrajzi szám, tábla, parcellaazonosító, termesztőbe­ren­de­zés, raktár), a kezelés területét vagy térfogatát (hektár, négyzetméter, köbméter), a kezelés időpontját, a használt növényvédő szer nevét, mennyiségét, a permetlé mennyiségét, élelmezés-egészségügyi várakozási idejét, a betakarítás időpontját, valamint a felhasználásért felelős személy aláírását.

Forrás: Kertészet és Szőlészet, magyarmezogazdasag.hu, Összefoglalta: Rass Krisztina