Részben sarkalatosnak minősül azon 22 törvényt módosító javalat, melyet az „oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról” címmel nyújtott be a kormány.
A törvénytervezet nemzetünk szempontjából fontos két meghatározó eleme, versenyképességünk erősítése és nemzeti szuverenitásunk védelme érdekében került előterjesztésre.
Versenyképesség nélkül az ország és a magyar gazdaság fejlődése elképzelhetetlen, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a versenyképesség és a nemzeti szuverenitás egyensúlya az oktatás, a kultúra, a tudomány területén is biztosított legyen.
Az oktatási rendszert úgy kell alakítani, hogy a nemzetközi környezetben megállja a helyét, de elsődleges feladat a magyar nemzet építésének szolgálata, így az oktatás nemzetstratégiai kérdés.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény módosításának több célja van, ezek közül számos technikai jellegű. Új elem a tanárképzés bevezetése.
Az oktatás fontos feladata, hogy az emberek önmagukat tökéletesítsék és önmagukat meghaladják. Fontos, hogy a tanárok felsőoktatási képzése a gyerekekről és a szülőkről szóljon, valamint a nemzet érdekeit szolgálja. Kiemelt cél, hogy 2030-ra a munkaképes korú felnőtt lakosság 60 százaléka vegyen részt a felnőttképzésben.
Elérendő cél, hogy a kultúra területén a legnagyobb tagintézmények összehangoltan, egymás munkásságát erősítve működjenek. Így a törvényjavaslat megteremti annak a jogszabályi feltételeit, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum. az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeumba – amely Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ néven működik tovább – integrálódva elősegítse a közgyűjteményi rendszer hatékonyságának növelését.
A javaslat célja a könyvkiadók és szerzők, illetve a kiskereskedők védelmében a kötött könyvár-rendszer. Definiálásra kerül a könyv fogalma, amely hat, együttesen alkalmazandó ismérvet határoz meg.
A gazdasági versenyhivatal e téren lefolytatható versenyfelügyeleti eljárását és az alkalmazható szankciókat is rögzítik.
A javaslat keretei között egyszerűsítik a napközbeni gyermekfelügyeletet.
A tanárképzésre vonatkozó különös szabályok már itt is részletes előírásokat tartalmaznak, de a Kormány is felhatalmazást kap részletszabályok megalkotására. A felsőoktatási intézmények 2024. szeptember 1-ig felülvizsgálják tanterveiket már csupán azért is, hogy javuljon a nemzetközi mobilitás.
A szakképesítési rendszer a kor igényeinek megfelelő újragondolást kap.
A kihirdetéstől számítva több részletben, egészen 2025.január 1-ig várható a törvény hatályba lépése.
Gyakorlatilag minden magyar családot érint az oktatás és a családügy, ezért a Polgári Kisgazdák kiemelt jelentőséget tulajdonítanak minden kapcsolódó jogszabálynak, így ennek a törvénynek is. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyakorlatban mielőbb és hasznosan valósuljanak meg a szép és hasznos gondolatok.
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
