A Kúria minden bíróságra nézve kötelező iránymutató döntést hozott, mely sajnos a gyakorlatban mai viszonyaink között egyre inkább előforduló ügyekben lesz alkalmazható.
Az ügy előzménye, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő per felfüggesztése mellett arra kértek választ: személyhez fűződő jog megsértése esetén akár természetes személy, akár jogi személy elégtételadásként kötelezhető-e olyan jognyilatkozat tételére, amelyben bocsánatkérését, sajnálkozását fejezi ki.
A konkrét ügyben az I. fokú és a II. fokú bíróság egymástól eltérő ítéletet hozott, majd felülvizsgálati kérelem kapcsán került a Kúria in- dítványozó tanácsa elé a kérdés.
Az indítvány szerint az elégtételadás akkor tölti be szerepét, ha a jogsértéshez hasonló nyilvánosságot kap.
Az elégtételadási kötelezettség szempontjából a sértett tudattartamának van jelentősége, és nem bír jelentőséggel a jogsértő viszonyulása saját cselekedetéhez.
Az elégtételadás akkor tölti be rendeltetését, ha a jogsértéshez hasonló nyilvánosságot kap.
A helyi bíróságok, de a Kúria egyes tanácsai is eltérő ítéleteket hoztak, ezért vált szükségessé a Kúria jogegységi határozata. Ennek lényege:
Személyhez fűződő jog megsértése esetén a jogsértő kötelezhető olyan nyilatkozat megtételére, amelyben bocsánatkérését, sajnálkozását fejezi ki.
Reményeim szerint a Polgári Kisgazdák nem részesei ilyen eljárásoknak, viszont akit sérelem ér, az bátran kérjen a bíróságtól olyan elégtételt, mely alkalmas a jövőbeni visszatartásra is.Dr. Bakos Zoltán KPE szakértő
