A mostani hideg téli napokban sokszor ahhoz sincs kedvünk, hogy kimozduljunk otthonról, de sokakat nem elégít ki, hogy csak a celebekről szóló híreket olvassák-nézzék. Minden komoly érdeklődőnek azt ajánlom, hogy olvasgassa az Alkotmánybíróság döntéseit,mert igen érdekes eseteket találhat,főleg a teljes ülés határozatai között.
Ha valaki valóan tartalmas olvasmányt kíván, annak ajánlom az Alkotmánybíróság 1/2024. számú határozatát,melynek már a címe sem rövid:
” a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szól 2008. év XLVII. törvény alapján létrehozott hatásköri rendszerben eljáró valamennyi hatóságra kiterjedő együttműködés szervezeti rendjével,valamint az általuk indított eljárásokról a többi hatóság értesítésének eljárásrendjével kapcsolatos mulasztás megállapításáról. „
Magát a tényállást, a jogi környezetet, az alkotmánybírósági döntést, két alkotmánybíró párhuzamos indokolását és két alkotmánybíró különvéleményét összesen 191 / azaz egyszázkilencvenegy ! / pontban összefoglalva közlik! Ennek ismertetése tanulmányt igényelne, ami meghaladja honlapunk kereteit, így valóban csupán egy rövid ismertetőre van lehetőségem.
Az eljárás egy gazdasági társaság indítványa alapján indult, mely a korábbi jogerős ítéletek ellen terjesztett elő panaszt. A társaság társkereső szolgáltatást üzemeltetett, ennek során a hirdetőket megtévesztette .Emiatt helyreigazításra és 1 600 000 000 /!/ Ft / azaz 1,6 milliárd forint / versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezték.
A társaság sérelmezte az egyenlő bánásmód elvét és más kifogásokat is tett.
Az Alkotmánybíróság elutasította a panaszt, tehát hatályában fenntartotta a jogerős ítéletben írtakat. De ezzel egyidejűleg hivatalból észlelte a jogszabályi mulasztást, és megállapította :
” az Országgyűlés …mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő
azáltal, hogy nem szabályozta a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény alapján létrehozott hatásköri rendszerben eljáró valamennyi hatóságra kiterjedően az együttműködés szervezeti rendjét, továbbá az általuk indított eljárásokról – az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatokra kiterjedően – a többi hatóság kötelező és haladéktalan értesítésének eljárásrendjét.
Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2024. június 30-ig tegyen eleget. „
Amint látható, a törvény megalkotásától számítva eltelt több, mint másfél évized, mire annak részleges hiányossága megállapításra került.
Úgy vélem, hogy minden Polgári Kisgazda számára megnyugtató, hogy Magyarországon olyan, valóban minden más hatalmi ágtól független Alkotmánybíróság működik, mely önállóan eljárva észlelheti az Országgyűlés mulasztását is.
Az pedig semmi hiányosságot, felkészületlenséget nem jelent, ha egy jogszabály kapcsán utóbb kiderül, hogy részleges módosításra, pontosításra, kiegészítésre szorul. Az életviszonyok változnak, a szabályoknak is változniuk kell!
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő