Lajtos Árpád bölcsessége és lélekjelenléte megmentette Balatonfüredet az értelmetlen pusztulástól. Lajtos Árpád, a Magyar Királyi Honvédség vezérkari őrnagya, Dajka Margit Kossuth-díjas színművésznő férje, és aki már 39 esztendeje nincs közöttünk, 1986. május 25-én, 76 éves korában hunyt el.
Lajtos Árpád a Hadiakadémián harcászatot oktatott 1944-ben. Még ebben az esztendőben, a Lakatos-kormánytól hadosztály-vezérkari főnöki kinevezést kapott. Csatay Lajos honvédelmi miniszter tragikus öngyilkossága után, a német parancsot megtagadva, a rábízott Szent László Hadosztályt a további súlyos és felesleges vérontás elkerülése érdekében a tűzvonalból kivonta, és a Balaton térségében pihentette.
Balatonfüredet az előrenyomuló szovjet hadseregnek – saját elhatározásból, 1945. március 25-én – harc nélkül adta át. Ezzel a bátor lépésével megmentette a települést az értelmetlen pusztulástól. Lajtos Árpád felkészült és tájékozott honvédtiszt volt. Pontosan tudta, hogy az akkor már hat hete – 1945. február 4-ke és február 11-ke között – Jaltában, a nagyhatalmak mindent eldöntöttek. Minden további harc értelmetlen, csak további fölösleges emberi tragédiákat és rombolást okoz.
Lajtos Árpád katona családban nőtt fel. A katonai akadémiai tanulmányai után a Budapesti Második Honvéd Gyalogezredben hadnagyként szolgált. 1935-től főhadnagy, majd 1936-tól vezérkari tiszti képzésben vett részt, és 1940-ben a Debreceni 17-ik Honvéd Gyalogezred vezérkari tisztje lett.
1941-ben kinevezték a 6. Hadtest vezérkari osztályvezetőjének.
1942-től a fronton harcolt, ahol a II. Magyar Hadsereg Hadműveleti Osztályán teljesített szolgálatot. Ott élte át a Doni-katasztrófát (!), majd a német főhadiszállásra került összekötő tiszti beosztásba.
A II. Magyar Hadsereg maradékainak hazatérése után a Vezérkari Főnökség Hadműveleti Osztályán dolgozott. 1943. július elsejétől a III. Magyar Hadsereg, majd az Ungvári 24. Gyaloghadosztály vezérkari főnöke volt. Katonai pályáját a Szent László Hadosztály élén, mint vezérkari őrnagy fejezte be.
Szovjet hadifogságba esett, majd onnan hazatérve a kiváló képességű honvédtiszt kérvényezte a honvéd-tisztikarba történő visszavételét. Ezt 1949-ben, kommunista-párti utasításra megakadályozták, majd koholt vádak alapján, „… kémkedés …” (??) vádjával elítélték. A börtönből 1956 augusztusában szabadult.
Ablakmosásból és műszaki fordítói munkából élt. 1961-től az „állambiztonság” „biztatására” a doni II. Magyar Hadsereg tragédiáját feltáró emlékiratait írta meg.
Sára Sándor filmrendező 1982-ben megrázó és a társadalmat felbolygató interjút készített vele. Emlékiratainak 1989-es megjelenését már nem érte meg.
A balatonfüredi Polgári Kisgazdák nagy szeretettel és tisztelettel őrzik Lajtos Árpád honvéd vezérőrnagy emlékét, és olvasásra javasolják mindenkinek az Ő visszaemlékezéseiből kiadott művet: Birodalmak árnyékában, (Holnap Kiadó, Bp. 2000.) Ez a mű tanulság arra, hogy minden időben érdemes becsületesen élni.
Mit üzen Lajtos Árpád bölcs és alaposan megfontolt cselekedete a ma emberének?
Nem kevesebbet, mint azt, hogy Ukrajnában már régen meg kellett volna állapodni a tűzszünetben, és megkezdeni a fegyverszüneti-, majd a béke-tárgyalásokat!
1944. október 11-én érkezett Moszkvába Horthy Miklós kormányzó írásbeli felhatalmazásával a Magyar Királyság Fegyverszüneti-delegációja. Vezetője Faragho Gábor vezérezredes, tagjai: Szent-Iványi Domokos diplomata és gróf Teleki Géza földrajztudós, egyetemi tanár, gróf Teleki Pál egykori nagyszerű miniszterelnökünk fia. Hozzájuk csatlakozott Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, aki 1944 december 22-től a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke és Kéri Kálmán vezérkari százados, aki később Debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány Honvédelmi Kabinetjében Vörös János honvédelmi miniszter kabinetfőnöke lett. (A „Kalomán”, mert Kálmán bácsit a kollégái csak így hívták, az „örökös miniszteri kabinetfőnök” volt, aki Bartha Károly, Nagybaczoni Nagy Vilmos és az 1944. október 16-án tragikus öngyilkosság áldozatává vált Csatay Lajos honvédelmi miniszter hivatali idejében is minisztériumi kabinetfőnökként szolgált).
A felsorolt nagyszerű emberek okos tárgyalásokkal alapozták meg Magyarország háború utáni túlélését.
Függelék: Kéri Kálmán 1915-ben kezdte a katonai pályát a Traiskircheni Maria Theresia Tüzérségi Hadapród Iskola növendékeként. A dualista Osztrák-Magyar Állam szétesése miatt a tanulmányait Budapesten a Ludovika Akadémián fejezte be. Tüzér-főhadnaggyá 1920. augusztus 20-án, Szent István ünnepén avatták fel. Első állomáshelye Miskolcon volt. Később vezérkari tiszti tanulmányokat folytatott, majd a Honvédelmi Minisztériumban a Közlekedési- és Felvonulási-alosztályt vezette. Innen került a miniszteri kabinet titkári szolgálatba. Csatay Lajos minisztersége idején a Lakatos-kormány a II. Magyar Hadsereg egyik hadosztályához vezérkari főnöknek nevezte ki, és rövid időn belül a II. Magyar Hadsereg vezérkari főnöke lett. Innen csatlakozott Dálnoki Miklós Béla hadsereg-parancsnokkal együtt a hivatalos kormányzói felhatalmazással Moszkvában tárgyaló Magyar Királyi Fegyverszüneti Delegációhoz, majd lett az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, Vörös János miniszteri titkárságán ismét kabinetfőnök. A kommunista hatalomátvétel után megkísérelték „… kémkedés …” (?) vádjával elítélni, de ez nem sikerült, ezért 1950-től közel négy éven át a recski rabtáborban tartották fogva ítélet nélkül. Kiszabadulása után Budapesten az Astoria-szálló italraktárát kezelte, majd nyugdíjasként éjjeliőr és francia, német nyelveket oktató magántanár volt, azért, hogy a kevéske nyugdíját ki tudja egészíteni. 1989-ben a Recski Szövetség elnöke lett, és innen került be az MDF listáján az Országgyűlésbe, és lett a Ház korelnöke.
A köztársasági elnök 1992-ben a Magyar Honvédség vezérőrnagyává, 1993-ban pedig a Magyar Honvédség vezérezredessé léptette elő.
Én mondtam is akkor a Kálmán bácsinak: Deus ex machina, azaz a Mindenható Isten végtelen szeretete lehajolt az égből, hogy vezesse a köztársasági elnök kezét az előléptetési okirat aláírásakor. Kéri Kálmánnak ekkor megadatott az, hogy amikor az Országgyűlés Honvédelmi- és Rendészeti Bizottságában a munkát 93 évesen befejezi, a katonai pályaívét méltó módon tudja lezárni.
Forrás:
- Kéri Kálmánnal 1992-ben és 1993-ban történt személyes beszélgetések,
- Dr. Paál Sándor 2021-ben végzett helytörténeti kutatásai Balatonfüreden (www.kpe.hu; 2021)
- Wikipédiában közzétett közismert történelmi tények
