Dr. Pátzay György, KPE titkár: A magyar EU-elnökség egy ésszerű megközelítéssel és vízióval indította el a jövő uniós agrárpolitikájáról szóló vitát

Az Európai Bizottság sokat vitatott uniós agrárpolitikai jelentése mellett az EU-s magyar elnökség is megfogalmazott egy víziót a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjére vonatkozóan. Az uniós tagországok agrárminisztereit tömörítő Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2024. október 22-23-i ülésén, Luxemburgban, ezt a víziót egy határozatba foglalták. Ez az elnökségi határozat – nem tanácsi, mivel Románia agrárminisztere a román agrártámogatásoknak a többi tagállamhoz képest kirívóan alacsony értékére való hivatkozás hiánya miatt ezt nem tudta elfogadni – egy átfogó, gazdaközpontú reform felé irányuló megközelítést képvisel, amely egyaránt kiemeli a versenyképességet, a fenntarthatóságot és a válságállóságot. A szöveg hangsúlyozza az európai mezőgazdasági ágazat kulcsszerepét a stratégiai autonómia biztosításában és a vidéki területek életképességének fenntartásában, valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérésében.

1. Versenyképesség és gazdatámogatás a KAP-ban

A határozat egyik központi eleme a versenyképesség növelése a KAP első pillérében biztosított közvetlen támogatásokkal – Magyarországon a jól ismer területalapú támogatásokkal –, amelyek tartós jövedelmet nyújtanak a gazdáknak, és egyúttal ösztönzik őket a zöld átállásra. A magyar elnökség célja, hogy a támogatási rendszer egyszerűsítésével és a piaci válságkezelési mechanizmusok erősítésével váljon a KAP valóban gazdabarát politikává. A határozat fontos felismerése, hogy a gazdálkodók versenyképességét úgy kell fenntartani, hogy közben érdekeltté teszik őket a fenntartható termelési gyakorlatok alkalmazásában. Ez kulcsfontosságú szempont, mivel a mezőgazdasági ágazat alapvető szerepet játszik az élelmiszerbiztonság biztosításában, ugyanakkor az új kihívások, mint az éghajlatváltozás és az aszályok, sürgetik a változást a fenntarthatóság irányában.

2. Fenntarthatósági célok és a zöld átállás támogatása

A zöld átállásban való aktív részvétel iránti elkötelezettséget erősíti, hogy a magyar elnökség szorgalmazza a KAP két pilléren alapuló rendszerének fenntartását. Az első pillér a közvetlen kifizetésekkel azonnali támogatást és biztonsági hálót nyújt a gazdáknak, míg a második pillér a vidékfejlesztésen keresztül a fenntarthatósági célokat segíti elő. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokért történő javadalmazás és a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok támogatása, mint például az agroökológiai vagy szén-dioxid-gazdálkodási technikák, hozzájárulhatnak a klíma- és környezetvédelmi célok eléréséhez.

Egy innovatív megközelítésként a határozat támogatja az ún. ökosémák, azaz az ökológiai célú intézkedések megerősítését, hogy ezek jobban előmozdítsák a zöld átállást. Ez összhangban áll azzal az elvárással, hogy a gazdálkodók környezeti felelősségvállalását az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek keretei között támogassák. Az ökosémák egyszerűsítésének és a tagállamok sajátosságaihoz igazításának szándéka szintén fontos jelleg, mivel lehetővé teszi a helyi adottságoknak megfelelő alkalmazkodást, ami az intézkedések sikerességét növelheti.

3. Kockázatkezelés és válságállóság növelése

A magyar elnökség jelentős hangsúlyt fektet a válságállóság növelésére és a kockázatkezelési eszközök bővítésére, hogy a mezőgazdasági ágazat hatékonyabban tudjon reagálni a természeti és piaci válságokra. A határozat javasolja a mezőgazdasági biztosítások megerősítését és a különböző biztosítási alapok kibővítését, amely vonzóbbá teheti ezeket a gazdák számára. Az új, gyorsabb válaszadási mechanizmusok bevezetése, amelyek rugalmasabbá teszik a támogatási rendszert, szintén hozzájárulhat a válságkezelés hatékonyságának növeléséhez.

4. Tudásalapú és innovációt támogató mezőgazdaság

A határozat az innováció fontosságát hangsúlyozza, különösen a kutatás-fejlesztési támogatások és az innovatív technológiák alkalmazásának területén, amelyek javíthatják a mezőgazdaság fenntarthatóságát és versenyképességét. Az agrárismeret és innovációs rendszerek (AKIS) továbbfejlesztése különösen fontos, mivel ezek révén a gazdák hozzáférhetnek a legújabb környezetbarát technológiákhoz és gyakorlatokhoz. Az innováció elősegítése érdekében a határozat ösztönzi a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság eszközeinek elterjesztését is, amelyek hatékonyabbá teszik az erőforrás-gazdálkodást, és csökkentik az adminisztratív terheket.

5. Kisgazdálkodók uniós támogatása

Külön öröm a számunkra, hogy a határozat kiemeli a családi gazdaságok, köztük a kisgazdaságok fontosságát, amelyek az európai mezőgazdasági modell alapvető eszközei. Felszólít olyan célzott és egyszerű intézkedések bevezetésére, amelyek a regionális és helyi sajátosságokat figyelembe véve segítik a kisgazdálkodók mezőgazdasági tevékenységét.

6. A vízvisszatartás és az öntözés jelentőségének a kiemelése

Komoly előrelépés, hogy a határozat külön kiemeli a víz, mint a mezőgazdasági termelés kulcsfontosságú erőforrása jelentőségét. Hangsúlyozza a vizek megtartásának, megóvásának, valamint a víz hozzáférhetőségének és kezelésének fontosságát. A vizek hozzáférhetőségét növelni kell a gazdák számára az EU-ban. A szöveg felkéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a mezőgazdasági sajátosságokat a vízzel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kezdeményezései során.

7. Záró gondolatok

Szakmai értékelésem szerint a magyar elnökség KAP-ra vonatkozó határozata ambiciózus, gazdaközpontú irányt jelöl ki a KAP jövője számára. Az, hogy a KAP támogatási rendszere egyszerűbbé és rugalmasabbá váljon, valamint a fenntarthatósági célokat elősegítse, olyan szempontok, amelyek széleskörű támogatást élvezhetnek a gazdák körében. Az adminisztratív terhek csökkentésére és a fenntarthatósági ösztönzők ésszerű növelésére vonatkozó javaslatok jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a KAP valóban szolgálja a gazdákat, miközben Európa környezeti és társadalmi célkitűzéseihez is közelebb visz. A határozat ugyanakkor arra is rámutat, hogy a KAP reformja komoly politikai és szakmai egyetértést igényel, mivel az újonnan meghatározott célok elérése csak széles körű együttműködéssel valósítható meg.

Források:

https://hiia.hu/wp-content/uploads/2024/09/7_shaping_the_future_europe_p87-96_vasary.pdf

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL