Dr. Pátzay György, KPE-titkár: Megéri-e Ukrajna gyorsított felvétele az Európai Unióba? Mit mondanak a számok?

Fotó: ©DmyTo / AdobeStock; in: Európai Parlament weboldala: How the EU has been supporting Ukraine

Ukrajna uniós csatlakozási törekvése már évtizedek óta élénk viták tárgyát képezi, de a 2022-es orosz invázió és az azt követő széles körű újjáépítési szükségletek új dimenziókat nyitottak a kérdésben. A Magyar Külügyi Intézet, a Bruegel Institute és más nemzetközi elemzők számításai szerint az ukrán integráció jelentős pénzügyi, gazdasági, politikai és biztonsági terheket róna az EU-ra, miközben az ukrán államszerkezet reformját is sürgetik. A számok nyelvére lefordítva, egy átlagos magyar dolgozónak például az elkövetkező öt évben további több millió forintot kellene fizetnie, miközben az uniós támogatások átcsoportosítása és az újjáépítési költségek új kérdéseket vetnek fel az EU jövőjével kapcsolatban.

I. Bevezető

Ukrajna EU-tagsága már évtizedek óta húzódó ötlet – az ország először 1998-ban jelezte hivatalosan csatlakozási szándékát. Később, 2008-ban az akkori elnök, Viktor Juscsenko erősített rá a korábbi kijelentésre. Az események 2022-ben gyorsultak fel, amikor az orosz invázió kezdetekor, február 28-án, hivatalosan is csatlakozási kérelmet nyújtott be az ország. Ezt 2022. júniusában követte az Európai Tanács (európai állam- és kormányfők csúcsértekezlete) részéről a tagjelölti státusz, az Európai Bizottság pedig 2023 novemberében a csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett ajánlatot.

Ebben a cikkben igyekszem részleteiben is bemutatni az ukrán csatlakozás lehetséges gazdasági kockázatait, majd röviden kitérek a politikai és biztonsági aggályokra.

II. Gazdasági kockázatok és kihívások

1. A mezőgazdaság és kohéziós politika, mint fő akadályok

Ukrajna hatalmas, mintegy 41 millió hektárnyi mezőgazdasági területe alapvetően megváltoztathatná az EU agrárstruktúráját. Az uniós közös agrárpolitika és a strukturális alapok jelenlegi rendszere az Unió jelenlegi szintjén fejletlenebb régiók támogatására lett kialakítva, azonban az ukrán területek integrációja – különösen az ukrán területeknek még az EU fejletlenebb régióihoz képest is súlyos lemaradása, a minőségellenőrzés hiányosságai, a GMO-alapú termelés és a tiltott növényvédő szerek alkalmazása miatt – jelentős versenyhátrányt okozna az uniós gazdák számára. Ukrajnában jelenleg nincs szigorú minőség-ellenőrzés, a növénytermesztésben olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amelyek az EU-ban már régóta tiltottak, és az állattenyésztésben használt hozamfokozók, antibiotikumok szintén komoly versenyhátrányt okoznak az uniós gazdáknak. Emellett az ukrán termékek jelentős része GMO-alapú, ami további feszültségeket szülne. Mi több, Ukrajnában több mint 500 ezer hektáron aknák vannak elrejtve a földben, és ezen területek megtisztítása hatalmas összeget igényel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is felhívja az Unió figyelmét 2025. januári közleményében, hogy a 41 millió hektárnyi ukrán termőföldből 32,5 millió szántóföld. Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada. Az ukrán földek mintegy harmadát néhány agráróriás használja, külön-külön is több százezer hektárt tartva a kezében.

A Bruegel Intézet tanulmánya rámutat arra, hogy az átszervezés során fennmaradó tarifák, illetve az áruáruk vámeljárásainak fenntartása technikai akadályokat és extra költségeket generálna, így a teljes belső piac eléréséhez szükséges intézkedések hosszútávon alapvető átalakítást követelnének meg.

A Strohschneider-féle mesterterv: „összeesküvés-gyakorlat”:

Az Ursula von der Leyen bizottsági elnök megbízásából készült Strohschneider-féle tanulmány egy radikális átalakítást javasol a tagállamok közötti támogatási rendszerben, azaz a területalapú támogatások megszüntetését, a húsfogyasztás és az állattenyésztés visszaszorítását és a források átcsoportosítását, mindezt a modernizáció érdekében. Ez a mesterterv – melyben valójában a nagyvállalati érdekek előtérbe kerülése mellett a hagyományos mezőgazdasági modellek háttérbe szorulnának, majd eltűnnének – az Európai Bizottság értelmezésében az agrártámogatások igazságosabb, csak a rászoruló gazdák számára történő, elosztását jelentené. A Bruegel Intézet jelentése is hangsúlyozza, hogy az ilyen átalakulás során fokozott kockázatok merülnek fel, így a reformok hiányos végrehajtása, a technológiai eltérések és a piacok túl gyors integrációja hosszútávon a gazdasági egyensúly destabilizálásához vezetne.

Az ukrán összefonódások és gazdasági hatások:

A Magyar Külügyi Intézet tanulmánya kiemeli, hogy Ukrajna agrárgazdaságát egyre inkább összefonják a globális élelmiszeripari láncok és nagyvállalatok. Az olyan cégek – mint a Coca Cola, Pepsi, Unilever és Nestlé – szerepvállalása azt eredményezheti, hogy a termőföldek átvétele radikálisan átrendezheti a nemzetközi versenyt.

Ezen túlmenően a Bruegel Intézet jelentése részletesen tárgyalja, hogy az átszervezési folyamat során felmerülő beruházási költségek, például a háború utáni újjáépítés, szintén jelentős pénzügyi terhet rónának az EU-ra, különösen a kevésbé fejlett régiók számára. Ezt mutatják az Intézet kohéziós politikára vonatkozó számításai is: a háború, tehát a 2022. év, előtti állapotú Ukrajna 32 milliárd eurót kapott volna a kohéziós támogatásokból a régiói felzárkóztatására, amely a mai Ukrajnát elnézve jelentősen magasabb terhet jelentene.

2. Az ukrán gazdaság és a magyar nyugdíjrendszer hatása

Az ukrán csatlakozás költségvetési terhei nem csupán közvetlen állami kiadásokban, hanem a társadalmi rendszerek, például a nyugdíjrendszer finanszírozásában is megnyilvánulnak. Ukrajna 2024-es lélekszáma 38 milliósra volt tehető a Worldometer adatai alapján – ez egy szinten van Lengyelországéval, és kétszer annyi lakost jelent, mint Romániáé. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint ugyanakkor 33 milliós lehet ma az ukrajnai lakosság. Csatlakozása esetén Ukrajna így az EU 6. legnépesebb országává válna, még ha ez a szám a háború és a kivándorlás miatt folyamatosan csökken is. Továbbá, északkeleti szomszédunk gazdasági állapota lesújtó állapotban van, az IMF 2024. áprilisi számai alapján Albánia és Szerbia vagy Észak-Macedónia szintje alatt volt Ukrajna az egy főre eső nominális GDP tekintetében, ez akkor 6 ezer USD/főt jelentett az ukrán lakosságra nézve. Összehasonlításképpen, a bolgár szám ugyanekkor 17 ezer, a román 20 ezer, a magyar 23 ezer dolláron állt ugyanebben a kimutatásban. Hegedűs Tamás, a Századvég makrogazdasági szenior elemzőjének nyilatkozata szerint Ukrajna Uniós csatlakozása jelentős, tartós hatást gyakorolhat a hazai nyugdíjrendszerre, a magyar nyugdíjakra, a gazdaság szereplőire: a háztartásokra és az államháztartásra egyaránt. A ma is hatályos, 1963. évi 16. törvényerejű rendelet értelmében, amennyiben egy nyugdíjas a két ország: (Magyarország és Ukrajna) egyikéből a másikba költözik, a fogadó ország illetékes szerve legkorábban attól kezdve a nyugdíjat a saját államának jogszabályai szerint állapítja meg – ideértve a korhatárt is –, és saját terhére folyósítja. A Századvég számításai szerint, ha csak 1 százaléka döntene úgy az ukrajnai nyugdíjaskorúaknak, hogy élnek ezzel a lehetőséggel, akkor a nyugdíjrendszer éves többletkiadása elérheti a 200 milliárd forintot évente.

3. A korrupció kockázatai

Ukrajna jelenlegi korrupciós problémái, melyek a Transparency International jelentései szerint rendkívül súlyosak, tovább rontják a csatlakozási folyamat kilátásait. A Transparency 2024-es összeállítása szerint is a legkorruptabb lenne a korrupcióérzékelés alapján az EU-ban Ukrajna: 35 pontjával Szerbia szintjére sorolták. A Bruegel Intézet tanulmánya hangsúlyozza, hogy az ukrán reformoknak – különösen a korrupció elleni küzdelemben – gyors és hatékony intézkedéseket kell hozniuk, különben a korrupciós problémák tovább alááshatják az EU-ban elvárt magas színvonalú intézményi működést. Az Intézet tanulmánya rámutat továbbá, hogy a háborús időszakban bizonyos demokratikus jogok és szabad véleménynyilvánítás is korlátozott, ami hosszabb távon befolyásolhatja a civil társadalom és a média függetlenségét is.

4. Egészségügyi kockázatok és járványveszély

Az ukrán egészségügyi rendszer, a vakcinázási arányok visszaesése és a háborús körülmények további megterhelése újabb terhet róna az újjáépítési folyamatra. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint az országban 2023-ban 31 700 új HIV-fertőzöttet regisztráltak Ukrajnában, miközben Magyarországon mindössze 2004-et, emellett a tuberkolózist, szamárköhögést és a kanyarót is az emelkedő kockázatok közé sorolták. A WHO (ENSZ Egészségügyi Világszervezete) Ukrajnára vonatkozó jelentései szerint a vakcinával megelőzhető betegségek esetében – ilyen például a diftéria, a mumpsz, a kanyaró vagy a rubeola – bár jelentősen csökkentek a jelentett esetek, az átoltottsági arány valóban visszaesett 2021 óta. Ezen betegségek kontroll alatt tartása érdekében 95 százalék fölötti átoltottság szükséges, ugyanakkor a BCG-nél 84, a kanyarónál 92, a rubeolánál szintén 92 százalékra csökkent ez az arány 2022 után.

5. Meg tudja-e engedni magának pénzügyileg az EU és Magyarország?

A csatlakozás anyagi terhei nem csak a közvetlen állami kiadásokban, hanem az uniós és tagállami költségvetésben is megnyilvánulnak. Az Európai Unió tagállamai és az uniós intézmények 121 milliárd dollárt biztosítottak Ukrajna számára 2025 márciusáig – a menekültekre fordított összegekkel együtt 252 milliárdot. Idén ez a menekültek nélküli támogatási összeg közel 191 milliárd euróra emelkedik a Magyar Külügyi Intézet számításai szerint. Az Intézet tanulmányában rámutat, Ukrajna tervezett uniós csatlakozása a következő öt évre nagyjából 2,5 ezermilliárd eurójába kerülne az Uniónak, ez fejenként kétmillió forintos kiadást jelentene Magyarországon. Ukrajna csatlakozásához, felfegyverzéséhez és újjáépítéséhez tehát 48,1 milliárd euró lenne szükséges magyar részről a következő öt évben, ami Magyarország 2023-as költségvetésének 68 százalékát tenné ki.

A Bruegel Intézet tanulmánya szerint a gazdasági integráció során a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok kibővülése érzékelhető GDP-növekedést hozhatna az EU számára, azonban az átmeneti időszakban – különösen a strukturális reformok és a háborús újjáépítés keretein belül – a költségek és a tagállamok pénzügyi terhei brutális kockázatot jelentenek.

III. Politikai és biztonsági kockázatok

Bár a gazdasági kérdések önmagukban is komoly aggályokat vetnek fel, az ukrán uniós csatlakozás további politikai és biztonsági problémákat is generálna. Ezeket a tényezőket alább rövidebben, de lényegre törően elemzem.

1. Politikai ellenállás és közvélemény

Számos tagállam vezetője – nem csupán Magyarország miniszterelnöke – fenntartásokkal viszonyul az ukrán csatlakozáshoz. Egy, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) által megrendelt, 2023-as felmérés szerint az európai lakosság többsége nem támogatja a gyorsított belépést. Az ukrán belépéssel kapcsolatban még a legpozitívabb dán és lengyel válaszadók is mindössze 50, ill. 47 százalékban nyilatkoztak támogatóan, míg a legelutasítóbb Ausztriában 52 százalék utasítja el az ukránok belépését, és csupán 28 százalékuk támogatja. Ez az EU döntéshozóit komoly belső ellenállással szembesíti. A Bruegel Intézet jelentése szerint ez a bizonytalanság az átláthatóság és a reformok hitelességének kérdéseit is érinti, hiszen a társadalmi támogatottság elengedhetetlen a hosszútávú változásokhoz.

2. Biztonsági kockázatok: emberölések, szervezett bűnözés, katonaszökevények

A háborús időszak előtti és alatti statisztikák, valamint az ukrán belső konfliktusok azt mutatják, hogy Ukrajna jelentős biztonsági kihívásokkal küzd. A Numbeo 2021-es, tehát még a háború kitörése előtti, felmérése szerint több mint négyszerese volt a szándékos emberölések száma Ukrajnában, mint Magyarországon. A Global Organized Crime Index 2023-as kimutatása szerint Európában Oroszország után Ukrajnában a legnagyobb a szervezett bűnözés mértéke – megelőzve Olaszországot, Szerbiát, Boszniát, Moldovát és Albániát. A Bruegel Intézet tanulmánya is arra a megállapításra jut, hogy a katonaszökevények, a szervezett bűnözés és a civil áldozatok aránya messze meghaladja az uniós átlagot, ami a kölcsönös védelmi klauzulák aktiválását és további konfliktusok eszkalációját eredményezheti.

3. Kölcsönös EU-s védelmi klauzula

Az Európai Unióról szóló Szerződés (TEU) 42.7 cikkelyében rögzített kölcsönös védelmi záradék egyértelműen kimondja, hogy a tagországok kötelesek (katonai) segítséget nyújtani az agresszió áldozatává vált tagállamnak, hasonlóan a NATO-szerződés híres 5-ös cikkelyében leírtakhoz. Ez új dimenziókat ad a biztonsági kérdéseknek. Az ukrán esetben, a Bruegel Intézet elemzése szerint, fennáll a veszély, hogy a kölcsönös védelmi záradékot politikai eszközként használják fel, ami az EU hosszú távú biztonsági stratégiáját is befolyásolhatja.

IV. Összefoglalás

Az ukrán uniós csatlakozás kérdése egyszerre hordozza magában a gazdasági, politikai és biztonsági kihívások sokszínűségét. A cikk főbb megállapításai a következők:

  • Gazdasági terhek, továbbá az agrár és kohéziós kihívások:

Az ukrán hatalmas termőföldek, a GMO-technológiák és a szabályozási hiányosságok hosszútávon alapvető átalakulást követelnének meg az EU agrárpolitikájában, amely a kevésbé ellenálló gazdák számára csődhelyzetet eredményezne. Továbbá, a váltás során fennáll a technikai és vámeljárási akadályok miatti többletköltség, amely csak részben mérsékelhető az átmeneti intézkedésekkel. A Bruegel Intézet és a Magyar Külügyi Intézet tanulmányai szerint Ukrajna csatlakozása hihetetlen mennyiségű pénzbe kerülne mind az Unió, mind Magyarország adófizetői számára.

  • Integrációs költségek és a nyugdíjrendszer:

Az ukrán csatlakozás Magyarország számára jelentős közvetlen és közvetett pénzügyi terheket róna, amelyeket a Bruegel Intézet és a Magyar Külügyi Intézet tanulmányai is alátámasztanak. Az átmeneti intézkedések és a strukturális reformok ugyan elősegíthetik a gazdasági konvergenciát, de a jelenlegi állapotok mellett a nyugdíjrendszer finanszírozása továbbra is veszélyeztetett marad.

  • Politikai és biztonsági aggályok:

A gyorsított belépés ellenére az európai közvélemény és a tagállami vezetők szkepticizmusa, valamint az ukrán belső konfliktusok és a korrupciós problémák komoly biztonsági kockázatokat rejtenek. A kölcsönös védelmi klauzák és a háborús körülmények további instabilitást idézhetnek elő az EU-ban.

  • További, átmeneti intézkedések és strukturális reformok szükségessége:
    A Bruegel Institute tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy az újjáépítési és csatlakozási folyamatot szorosan összekapcsoló intézkedések – például a speciális Ukrajna-re szabott átmeneti rendszerek, az EU-hoz való fokozatos integráció, valamint a célzott pénzügyi támogatások – kulcsfontosságúak a hosszú távú sikeresség szempontjából.

V. Következtetések

Összességében elmondható, hogy az ukrán EU-csatlakozás bár kisebb előnyöket hordozna a demokratikus értékek Ukrajnában történő bevezetése és Európa gazdasági potenciálja terén,  egy óriási, komplex és többszintű kihívásrendszert is rejtene magában, hiszen a reformok, a transzparens pénzügyi politika és a tagállamok közötti szoros együttműködés elengedhetetlenek lennének a sikeres integráció érdekében. Továbbá, az EU – jelenlegi tudomásunk szerinti – összes pénze sem lenne elegendő egy – a megfelelő és az EU összes tagállamának pénzügyi, gazdasági, szociális és biztonsági érdekeire tekintettel levő – gyorsított ukrán bővítésre.  Az EU döntéshozóinak tehát – a Bruegel Intézet tanulmányára és a hazai elemzésekre támaszkodva – mérlegelniük kell, hogy a rövidtávú geopolitikai elmozdulások mellett hosszú távon is meg tudnák-e őrizni az EU pénzügyi, gazdasági és társadalmi stabilitását, miközben biztosítják, hogy az új csatlakozó ország integrációja a lehető legkevesebb kockázattal járjon. A fentiek alapos mérlegelése után csak egy következtetésre juthatunk, ez jelenleg és a közeljövőben nem lehetséges.

Források:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL