Az Európai Unió 2024 őszén immár ötödik alkalommal indítja útjára azt az átfogó felmérést, amely az élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen forgalmazói magatartásokat (UTP) vizsgálja. A december 17-ig kitölthető online kérdőív célja, hogy naprakész képet kapjunk az ágazatban jelenlévő tisztességtelen magatartásokról és azok tendenciáiról. A felmérés kitöltése mindössze 15 percet vesz igénybe, magyar nyelven is elérhető, és minden érintett mezőgazdasági termelő és feldolgozó számára nyitott. A kitöltést a https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/UTPs_5 linkre kattintva lehet elvégezni. A Kisgazda Polgári Egyesület bátorítja a gazda és egyéb élelmiszer-előállító tagjait, hogy a határidő előtt töltsék ki a kérdőívet, hiszen a gazdálkodók és élelmiszer-előállítók aktív részvétele kulcsfontosságú a hatékony szabályozás kialakításához és az ágazat átláthatóságának növeléséhez.
Az alábbiakban néhány alapvető fogalomról és eljárási kérdésről tájékoztatjuk a Kisgazda Polgári Egyesület tagjait a gazdákkal és az élelmiszer-előállítókkal szemben gyakran – sokszor a kereskedők részéről – alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartásokkal kapcsolatban.
1. Mi számít tisztességtelen forgalmazói magatartásnak?
A tisztességtelen forgalmazói magatartás olyan üzleti gyakorlatokat takar, amelyek egyoldalúan előnyösek a kereskedő számára, és aránytalanul nagy terhet rónak a termelő beszállítókra. A 2009. évi XCV. törvény (Tfmtv.) összesen 35 különböző tisztességtelen magatartásformát azonosít, amelyek négy fő kategóriába sorolhatók:
– Egyoldalúan előnyös szerződési feltételek alkalmazása
– Indokolatlan utólagos költségek felszámítása
– Hiányos vagy késedelmes elszámolás a beszállítókkal
– Diszkriminatív árképzés és egyéb tisztességtelen gyakorlatok
2. Kiemelt védelem veszélyhelyzetben
A 180/2020 (V. 4.) Kormányrendelet külön szabályozza a veszélyhelyzet során alkalmazandó tisztességtelen magatartási gyakorlatok tilalmát. Tisztességtelen magatartásnak minősül például, ha a kereskedő:
– egyoldalúan csökkenti a beszerzési árat
– fenyegetéssel kényszeríti ki a szerződésmódosítást
– a rendelésállomány csökkentésével zsarolja a beszállítót
– az akciók vagy promóciók lemondásával presszionálja partnerét
3. Jogorvoslati lehetőségek
A tisztességtelen magatartási gyakorlatok észlelése esetén a beszállítók a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Felügyeleti Díj és Forgalmazói Ellenőrzési Igazgatóságához fordulhatnak. Az eljárás során a bizonyítási teher a kereskedőre hárul: neki kell igazolnia, hogy magatartása nem minősül tisztességtelennek.
4. A tisztességtelen forgalmazói magatartással szembeni harcról szóló szabályozás célja
A törvényi szabályozás elsődleges céljai között szerepel:
– Kiegyensúlyozott alkupozíció biztosítása
– Etikus üzleti magatartási normák érvényesítése
– Kölcsönös bizalom erősítése
– Fogyasztói bizalom növelése
Források:
- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara weboldala/Hírek: https://nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/elelmiszer-feldolgozas/107838-tisztessegtelen-kereskedelmi-gyakorlatok-2024-evi-oszi-felmerese
- Európai Bizottság weboldala/Tisztességtelen forgalmazói magatartás az élelmiszerláncban: https://agriculture.ec.europa.eu/common-agricultural-policy/agri-food-supply-chain/unfair-trading-practices_hu
- Európai Bizottság weboldala/Felmérések/Food Chain – UTP – survey results: https://datam.jrc.ec.europa.eu/datam/topic/UTP/index.html
NÉBIH weboldala/Tisztességtelen forgalmazói magatartás: https://portal.nebih.gov.hu/-/tisztessegtelen-forgalmazoi-magatartas
