Dr. Pátzay György, KPE titkár: Új alapokon a mezőgazdasági együttműködés: a termeltetői szerződések és a termelővédelmi törvénycsomag

Illusztráció a NAK gazdáknak nyújtott szolgáltatásairól; www.nak.hu

Előszó

A 2025. január 1-jén hatályba lépett termelővédelmi törvénycsomag (a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása) tartalmazza azt az új szabályozást is, amely megteremti a lehetőséget az önkéntesen választható, termelők és az őket integráló vállalkozások közötti termeltetői együttműködések létrehozására. A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, önkéntesen választható együttműködési forma. Az alábbiakban a termeltetői szerződésekről, valamint a termelővédelmi törvénycsomag egyéb fontos elemeiről szóló rendelkezéseket foglalom össze.

A termeltetői szerződések jelentősége a magyar mezőgazdaságban

A magyar mezőgazdasági ágazatban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a termeltetői szerződések, amelyek új lehetőséget kínálnak a termelők és a feldolgozók, nagykereskedők közötti együttműködés szabályozott keretek közötti megerősítésére. Ez az együttműködési forma nem csupán a termékek előállításának és forgalmazásának hatékonyságát javítja, hanem hozzájárul a piac stabilitásához és átláthatóságához is.

Mi is az a termeltetői szerződés?

A termeltetői szerződés egy olyan jogi megállapodás, amely a termelő és a termeltető (feldolgozó vagy nagykereskedő) között jön létre, és kölcsönös kötelezettségvállalásokon alapul. Nem csupán az áru eladását és annak árát rögzíti, hanem a termelési folyamatok szervezését, finanszírozását és irányítását is magában foglalja. A szerződés lehetőséget ad arra, hogy a termelők és termeltetők tevékenységeiket szorosabban összehangolják, biztosítva ezzel a mezőgazdasági termékek hatékonyabb előállítását és forgalmazását.

A szerződéskötés során a felek meghatározzák:

  • a szerződés tárgyát (pl. termékek típusát és mennyiségét),
  • az áruszállítás és a szolgáltatások pontos feltételeit,
  • a kockázatmegosztás módját, beleértve a vis maior helyzetek kezelését,
  • az inputanyagok szavatosságát, és
  • a minőségi hibákért való felelősség szabályait.

Példa az alkalmazásra

Egy állattenyésztési együttműködés keretében a termeltető biztosítja az állatok tartásához szükséges takarmányt és eszközöket, míg a termelő a hizlalást végzi a szerződésben meghatározott feltételek szerint. Ez a modell lehetővé teszi a termelők számára, hogy a termeltetőtől kapott támogatással hatékonyabban végezzék tevékenységüket, miközben a termeltető biztosítja magának a megfelelő minőségű alapanyagokat.

Előnyök és kihívások

A termeltetői szerződések számos előnyt kínálnak a mezőgazdasági szereplők számára. Egyrészt erősítik a termelők alkupozícióját a nagyobb gazdasági szereplőkkel szemben, másrészt hozzájárulnak a piac stabilitásához és kiszámíthatóságához. A szorosabb együttműködés révén javulhat az ágazat technológiai színvonala, és a friss piacok elérése is egyszerűbbé válik.

Ugyanakkor a szerződéskötés kockázatokkal is jár. A termelők számára fontos, hogy alaposan mérlegeljék a szerződés feltételeit, különösen a kockázatmegosztás és a vis maior helyzetek kezelésének módját. A nem megfelelően szabályozott kockázatmegosztás kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a termelőket, ezért a szerződések pontos kidolgozása kiemelt jelentőséggel bír.

A termelővédelmi törvénycsomag: további garanciák a termelők számára

A termeltetői szerződéseket kiegészítő jogszabályi háttér részeként a 2025. január 1-jén hatályba lépő termelővédelmi törvénycsomag további biztosítékokat nyújt a mezőgazdasági termelők számára. A törvénycsomag célja, hogy erősítse a termelők védelmét a piaci kiszolgáltatottsággal szemben, miközben elősegíti a hosszú távú, kiegyensúlyozott együttműködést a piac szereplői között.

Késedelmes fizetések szankcionálása

Az egyik legfontosabb elem a fizetési határidők szigorú betartatására vonatkozó szabályozás. A törvény értelmében a feldolgozók és nagykereskedők a mezőgazdasági termékek ellenértékét legfeljebb 30 napon belül kötelesek kifizetni. Amennyiben ezt megszegik, az illetékes hatóság akár az érintett árbevétel 10%-ának megfelelő bírságot is kiszabhat.

Adásvételi szerződések új kötelező elemei

A törvény előírja a kockázatmegosztás részletes szabályozását az adásvételi szerződésekben. Ez magában foglalja a vis maior helyzetek kezelését, a minőségi hibákért való felelősség megosztását, valamint az inputanyagok szavatosságára vonatkozó rendelkezéseket. E szabályok célja, hogy kiegyensúlyozottabbá tegyék a termelők és vásárlók közötti jogviszonyokat.

Foglalkozástól eltiltás

A törvény szigorúan fellép a termelők ellenértékét szándékosan visszatartó gazdasági szereplők ellen. Az ilyen magatartást tanúsító vállalkozások tulajdonosait és vezető tisztségviselőit eltilthatják a mezőgazdasági tevékenységektől, biztosítva ezzel a tisztességes piaci működést.

Összegzés

A termeltetői szerződések és a termelővédelmi törvénycsomag együttesen jelentős előrelépést jelentenek a magyar mezőgazdasági ágazat szabályozásában. Ezek az intézkedések nemcsak a piac stabilitását és átláthatóságát növelik, hanem erősítik a termelők pozícióját is, miközben lehetőséget teremtenek a hosszú távú, kockázatmegosztáson alapuló együttműködések kialakítására. A megfelelően előkészített és átlátható szerződések révén mind a termelők, mind a termeltetők számára biztosított a fenntartható fejlődés és a sikeres együttműködés lehetősége.

A termeltetői együttműködésről és szerződésekről a következő linken letölthető, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei által kidolgozott, „A termékértékesítési megállapodások és a termeltetői szerződések szabályai” című kézikönyv nyújt a részletszabályokról kiváló összefoglalót: https://nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7713-termeltetoi-kiadvany-2024

Források: