A Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány közel 25 éves fennállása kezdetén igyekezett minél több, természeti értékekben gazdag terület tulajdonjogát megszerezni. Ott olyan kezelést, gazdálkodást folytatni, ami elősegíti a természeti értékek megóvását, és az ideális természetvédelmi célkitűzések elérését.
A területek jelentős részénél ezt úgy valósítja meg, hogy azok használatát – korábbi, a sajtóban is megjelent rosszindulatú állításokkal ellentétben- átengedi helyi gazdálkodóknak, vagy természetvédelemhez, agrár-környezetgazdálkodáshoz kötődő szervezeteknek. A központi birtoktestnél saját maga kezeli a földjeit, agrár-környezetgazdálkodási mintagazdaságot működtetve, bebizonyítva, hogy nemcsak „dumálni” tud, hanem a saját bőrét is vásárra viszi, és így tapasztalja meg a természetbarát gazdálkodás gondjait, örömeit!
A partnereknek átengedett területek esetében a kezelést, a kitűzött céloknak való megfelelést, a természeti értékek előfordulását időnként ellenőrizni kell. Az egyik ilyen birtoktest a HUBN20087 kódszámú, Baskói rétek elnevezésű, Natura 2000 területen belül helyezkedik el, ez év májusának közepén ezért felkerestem azt. Kezelését egy helyi lakos, Hegedűs Szilárd családi gazdasága végzi.
Bár a N2000 terület kijelölése során abba jelentős kiterjedésű erdők is bekerültek, már az elnevezés „Baskói rétek” is arra utal, hogy a legfőbb értékeket a nyílt területen kell keresni. Ezek a nyílt területek emberi behatásra keletkezett irtásrétek, helyükön hajdanában erdő volt, melyet a falu lakossága kivágott, és ott az önellátás szükséges mértékéig szántókat, legelőket, kaszálókat alakított ki. Az itt évszázadokon keresztül folytatott hagyományos tapasztalati paraszti gazdálkodás alakította ki azt a flórát és faunát, amely indokolta az európai szintű természetvédelmi oltalom alá vonását a réteknek. Az idők változnak, a használat módja, és lehetőségei is. A cél nem a régi használati módszerek konzerválása, erre ma már sem az eszközök, sem a munkaerő nem állnak rendelkezésre. A reális cél a művelési módok, használati formák megőrzése lehet, a mai kor által biztosított eszközökkel, módszerekkel.
Régebben a terület egy részén kisparcellás szántóföldi művelés is folyt, ma már ez nagyobbrészt megszűnt, ami a mozaikosság megszűnésével a tájképet ugyan szegényebbé tette, de a réti fajok terjeszkedésének teret biztosított. Lássuk, hogy mik a N2000 célkitűzések, és azok hogyan teljesültek! A célkitűzések:
„A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhely-típusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok: A szubpannon sztyeppéken, veszélyeztető mértékű cserjésedés esetén kismértékű, szelektív cserjeirtás végzendő.”
Mit tett ezért a bérlő? A spontán erdősülés első fázisa, az egybefüggő cserjés kialakulásának megakadályozása végett szárzúzóval, kézi munkával eltávolította a bokrokat, magoncokat. A táj jellegének megtartása végett néhány idős hagyásfát azonban meghagyott. Időszakonként marhával legelteti a területet, ezzel megakadályozza a fásszárú növényzet újbóli megtelepedését, azonban a szakaszos legeltetés módszerének alkalmazásával kerüli az ún. túllegeltetést, ami a gyepek gyomosodását, a talajtakaró sérülését, és akár nem kívánatos eróziót is eredményezhet. A terület használója a biztosítéka a természeti értékek hosszú távú megőrzésének.
A szemle időpontja egyben a jelölő növényfajok egy része virágzásának az idejére is esett, a fő cél a magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) állományának felmérése volt. Az ismert élőhelyén azonban sem ez a növény, sem a másik ritka nőszirom, a tarka nőszirom (Iris variegata) nem volt fellelhető, annak ellenére, hogy az élőhely állapotában szemmel látható változás nem volt észlelhető! Talán kárpótlásul, a N2000 terület több pontján találtuk jelentős állományát a szibériai nősziromnak (Iris sybirica).
Az igazi meglepetést egy kis virág okozta, amelyről nem tudtuk a helyszínen eldönteni, hogy micsoda. Aztán otthon a határozókönyvekben sem találtuk! Dr. Legány András nyugalmazott főiskolai tanártól kértünk segítséget, ő a „Jávorkában” megtalálta, és a Sisyrinchium nemzetségbe tartozónak határozta, egyben letörte a lelkesedésünk azzal, hogy a faj É-Amerikából származó dísznövény, virágoskertből szabadult növény lehet. Az alap információ birtokában, az interneten tovább nyomozva Riezing Norbert és Óvári Miklós tollából megtaláltam egy cikket, amely a faj kárpát-medencei előfordulásával foglalkozik, illetve az utóbbi szerző blogját is. Leírása szerint a faj az íriszek családjába (Iridaceae) tartozik, neve: sásbokor (Sisyrinchium bermudiana), és egyes vélemények szerint Észak-Amerikából behurcolt adventív növényfaj, amely szórványosan fordul elő a számára alkalmas élőhelyeken. Leírja azt is, hogy „a sásbokrot Európa számos országában megtalálták a botanikusok, de Kárpátalján, Galiciában, Csehországban vagy a Balkánon többnyire természetes növényközösségekben került elő, ezért több kutató is úgy gondolja, hogy nem behurcolva került be, hanem a nemzetség egyetlen tagjaként jégkorszaki reliktum, azaz őshonos. Talán ezt igazolja, hogy sehol nem viselkedik özönnövényként, mindig csak kis, néhány töves állománnyal van jelen.” Néhány hazai előfordulása közül a legközelebbi az Aggteleki-karszthoz köthető.
Talán túl száraz volt az eddigi leírás, következzen néhány kép a rejtélyes kis virágról, a N2000 élőhelyről és más virágokról!
(Bodnár Mihály, a KPE választókerületi vezetője, NAK megyei osztályvezetője)
