Egyre több nyugati politikus látja be, hogy nem működnek az Oroszország elleni szankciók

Fotó dehir.hu

Egyre több nyugati politikus beszél arról, hogy az Oroszország elleni szankciók nem működnek, és azokkal nem lehet visszavonulásra kényszeríteni Moszkvát. Már így vélekedik mások mellett a német és az osztrák külügyminiszter is. Eközben Ukrajna nemrég az eddigi szankciók szigorítását kérte, sőt újabb büntetőintézkedések bevezetését követelte Brüsszeltől.

Az ukrajnai invázió kezdete óta az EU 11 – folyamatosan szigorodó – szankciós csomagot vezetett be Oroszországgal szemben. Néhány napja egy hosszú, grafikonokkal tűzdelt cikkben méltatta az unió Oroszországgal szembeni szankcióit Josep Borell. Az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a büntetőintézkedések sikerességét bizonyítja, hogy az unió importja Oroszországból 2022-ben csaknem 60 százalékkal csökkent. Szerinte a szankciók jelentősen korlátozták Moszkva kereskedelmi lehetőségeit.

Moszkva új piacokat talált

A világ vezető pénzügyi szervezetei szerint viszont a helyzet egészen más. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is javított az orosz gazdaságra vonatkozó előrejelzésein és a növekedésére számítanak idén. Ugyanis – mint írták – Moszkva új piacokat talált keleten.

Moszkva is a gazdaság növekedését várja, ugyanis

idén 2,1 százalékkal nőhet az orosz GDP. Miközben az Európai Unióban az optimista előrejelzések szerint is csak 0,6 százalékos lehet a bővülés.

Az Európai Unió már 11 szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen. Brüsszel azzal indokolta a büntetőintézkedések bevezetését, hogy ezekkel gyorsan vége lesz a háborúnak. Miközben az Európai Unió vezetői rendületlenül a szankciók hatásosságát bizonygatják, tagállami szinten egyre többen kételkednek azok eredményességében. A Magyar Nemzet számolt be arról, hogy legutóbb az osztrák külügyminiszter arról beszélt: Ausztria nagyban függ az orosz gáztól és

itt ideje, hogy az Unió törvényhozói észhez térjenek és belássák: Oroszország továbbra is fontos az EU számára.

Alexander Schallenberg arra is kitért, hogy hiába a politikusok akarata, a nyugati vállalatok nem foglalkoznak a szankciókkal és 90 százalékuk továbbra sem vonult ki Oroszországból.

A szankcióknak nincs hatásuk Oroszországra

A szankciós politika egyik leghangosabb támogatója, a német külügyminiszter is csalódottan nyilatkozta néhány hete, hogy a szankcióknak nincs hatásuk Oroszországra. Annalena Baerbock úgy fogalmazott: a gazdasági szankcióknak gazdasági hatást kellene kifejteniük, de ez nem így van.

Közben az is kiderült, hogy bár

az európai uniós országok a felszín alatt tovább tömik Moszkva kasszáját.

Ugyanis egy elemzés szerint idén az Unió tagállamai vásárolták fel az orosz cseppfolyósított földgáz export több mint felét és 5,3 milliárd euróval gazdagították Oroszországot. Szakértők szerint az orosz olajra bevezetett szankciók is kudarcot vallottak. Ömlik az orosz nyersolaj Indiába, ahonnan feldolgozás után az Európai Unióba szállítják. Vagyis

Európa továbbra is orosz olajat használ, csak a szankciók miatt sokkal drágábban és lassabban jut hozzá.

„Nem lehet szankciókkal legyőzni Oroszországot” – figyelmeztetett a német Landesbank vezető közgazdásza. Gertrud Traud szerint a nyugat alábecsülte az orosz nyersanyagok fontosságát. A magyar kormány a szankciós politika kezdetétől figyelmeztetett, hogy az megrendíti az unió gazdaságát– erről Szijjártó Péter beszélt a Tranziton. A külgazdasági külügyminiszter kiemelte:

az elhibázott szankciók miatt Európa egyre inkább gyengül, a nyertes pedig az Egyesült Államok.

„Közben az amerikaiak mit csinálnak? Elfogadták az inflációt csökkentő törvényt, ami minden amerikai vállalatot szégyentelenül hoz előnyös helyzetbe az európai vállalatokkal szemben az amerikai piacon, tehát minden amerikai vállalatnak jó, közben mi pedig itt az európai piacon tönkreverjük az európai gazdaságot, mert a szankciók minden európai vállalatnak rosszak” – mutatott rá Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter.

Ukrajna újabb szankciókat követel Oroszország ellen és a meglévők szigorítását is kéri – erről írt a Politico. Az ukrán elnök gazdasági tanácsadója azt mondta a brüsszeli lapnak: ki kellene bővíteni az EU-s importtilalmat a harmadik országokból érkező finomított olajtermékekre is.

Forrás: hirado.hu