Óriási, helyrehozhatatlan pusztítást okozott a vad Visnyeszéplakon, ahol egy fajtamentő program keretében őshonos gyümölcsfákat mentenek. A tulajdonos annyira elkeseredett, hogy azt állítja, a vadászati törvény nem a kisgazdálkodókat védi, hanem a vadásztársaságokat.
Mindig is voltak vadkárok, erre felkészültek az erdő közelében élők, de ez mára egy más fokozatot öltött, panaszolta Zaja Péter, aki évtizedek óta gyümölcsfamentő és -megőrző programot működtet Visnyeszéplakon. Az eredményei azonban veszélybe kerültek a szarvasok éjszakai látogatása miatt.
– Több gyümölcsfámat kivégeztek, de nem ám facsemetéket, hanem nyolc–tíz éves fákat törtek darabokra – mondta lapunknak a gazda. – Legalább húsz–harminc fán okoztak durva károkat. Ezek különleges, ritka fajták, több bőralmát is kegyetlenül megdolgoztak.
Éjfél és a hajnali órák között érkezett az agancsos, már fügebokorban is tetten érték a háztól három méterre. Zaja Péter több állatot azonosított, a szomszédok egy kisebb csordát is láttak. Van 250 tő szőlője, erről az idén két kilót szüretelt, mert a többit a szarvasok fogyasztották el, amíg a háziak három-négy napon át nyaraltak. Ilyet szarvas sosem csinált, hogy két méter magasan is legelte a szőlőt, csodálkozott a gazdálkodó. A tudatosan természetközeli életmódot élő visnyeszéplakiak védekeznek a vadak ellen, de igyekeznek szelíd módszereket választani. Zaja Péter rakott ki mozgásérzékelő reflektorokat, kitett fényvisszaverő mellényeket, csörgő dobozokat, büdös szagú vadriasztót, de mindezek nem érdeklik a szarvast. Oszlopokat tört ki, villanypásztort, kerítést szedett már szét a vad.
Az eddig illetékes vadásztársaság megszűnt, újjáalakultak, de ez három hónap után még nem hivatalos. A vadak okozta kárért jelenleg nem áll helyt a vadásztársaság, viszont a gazda nem pusztíthatja a vadat, pedig Zaja Péter szerint az lenne a logikus, mert azt kifogásolta, hogy így törvény csak a földtulajdonosokra vonatkozik, és nem nyújt védelmet nekik. Azt a választ kapta, hogy mindenki viselje a saját kárát, de káruk csak a gazdálkodóknak van, a vadásztársaságnak nincs. Felhívtuk a megszűnt vadásztársaság volt elnökét.
– Ebben a helyzetben az állam a felelős, oda kell fordulniuk kártérítésért, mert a vad állami tulajdon – mondta Márton István, a vadásztársaság volt elnöke. – Nekünk törölték a vadászati jogunkat egy elvesztett per miatt, és az új vadásztársaságot három hónap alatt még nem ismerte el a hatóság. A földtulajdonosokat értesítettük, hogy védekezzenek, és ha vadkáruk van, forduljanak a kormányhivatal agrár- és mezőgazdasági főosztályához. Az ügyhöz az is hozzátartozik, hogy az említett visnyeszéplaki terület nincs megfelelően bekerítve. A vadászoknak nincs könnyű dolguk, mert ott gyermekek, háziállatok élnek, ezért veszélyes a vadászati tevékenység arra, így a vadat nehéz ritkítani.
Angliai laborban a zselici gyümölcs
Zaja Péter a Zselic régi tájfajta gyümölcseit gyűjti és termeszti, különleges fajtákat, főként almákat és körtéket, köztük olyanokat is, amilyeneket még azonosítani sem sikerült a szakértőknek. Jelenleg együttműködik egy mezőgazdasági programmal, melynek keretében genetikai analíziseknek vetik alá a gyümölcseit Angliában, egy Európában egyedülálló laboratóriumban és módszerrel. Az eredményt aztán összevetik régi fajták jellegzetességeivel. Most várják az értesítést az azonosításról. Zaja Péternek összesen hatvanfajta almája van, de most ezek száma legalább hárommal csökkent a szarvasok pusztítása miatt, mert ennyit kiirtottak a vadak – kesergett a tulajdonos. Az almán kívül körtét, szilvát, és meggyet is tönkretettek a szarvasok.
Forrás: sonline.hu
https://www.sonline.hu/helyi-gazdasag/2023/09/ehes-szarvasokon-bukhat-meg-a-fajtamento-program