Az olajembargó körüli sietséggel az unió ugyan Oroszországnak akar ártani, de Európa ezt jobban megszenvedi – fejtette ki a hirado.hu-nak Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója. A szakértő arról is beszélt, hogy a háború okozta élelmiszer-ellátási problémák akár újabb migrációs hullámok megindulásához is vezethetnek.
– Milyen következményekkel járna az olajembargó tényleges bevezetése?
– Európa az olaj esetében sem képes önellátó lenni, ugyanis az olaj 97 százalékát importálnia kell, ennek egynegyede Oroszországból érkezik. Tehát az, hogy átálljunk egy másik kőolajforrásra vagy alternatív energiaforrásokra, elképesztő beruházásokat igényelne és rövidtávon óriási költségekkel járna. A háztartások, az egyéni fogyasztók azonnal éreznék a drasztikus áremelkedést. Nem elképzelhetetlen például az üzemanyagok esetében a forintban értendő négy számjegyű árazás. Az embargó bevezetésével más – adriai vagy Brent típusú – olaj vételére szorulnánk, és azonnal felszökne a benzin és a gázolaj ára 700–800 forintra.
– Négy számjegyű árazást is említett, ez mi miatt alakulna ki?
– A négy számjegyű árképzés a piacokon kialakuló hiány folyománya lenne. Ez sem elképzelhetetlen, hiszen az európai olajbeszerzések egynegyede eltűnne erről a piacról, és máshonnan kellene beszerezni. A kínálat szűkülése globális áremelkedést eredményezne, ráadásul elindulna egy beszerzési verseny. Nem véletlen, hogy az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen határozottan kérte az Európai Unió döntéshozóit, hogy ilyen szankciós csomagot ne szavazzanak meg. Az Egyesült Államok pedig már be is jelentette, hogy a következő hónapokban föléli a kőolajtartalékait. Problémát jelent az is, hogy Joe Biden a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagországait nem tudta rávenni, hogy növeljék a kitermelést, ezért az Egyesült Államok ősszel kénytelen lesz belevágni egy nagyon hangsúlyos betárolási folyamatba és újra tartalékot képezni. Ez azt jelenti, hogy ha a tervezett embargó megvalósul, és az Egyesült Államok is betárol – miközben nyilvánvalóan az ázsiai piacokon is hasonló folyamatok indulnak el –, akkor az további kínálati szűkületet okozhat, ami még magasabbra lökné az árakat, és ez már ellátási gondokat is okozhat.
– Ez miért alakulhat ki?
– Hiába van alternatív megoldás, ha teljesen eltűnik az európai piacokról az uráli típusú kőolaj, az komoly kínálati szűkösséghez vezethet. Ez komoly problémát jelenthet, éppen ezért az azonnali embargós intézkedések mindenképpen kerülendők. Ráadásul közben Oroszország elkezdett új piacokat találni. Az európai cégek által önkéntesen lemondott szállításokat kínai magáncégek kezdték el felvásárolni.
– Milyen környezeti hatásai lehetnek annak, ha az embargó következtében leállna a kőolaj- és földgázszállítás a csővezetékeken?
– Az olaj esetében megnőnek a szállítási távolságok, ezzel pedig már önmagában nő a károsanyag-kibocsátás. A gáz esetében pedig azt látjuk, hogy egy teljesen más struktúrában kell szállítani, hiszen a földgáz jelenleg Magyarországra gázvezetéken keresztül érkezik. Hogyha ez nem történne meg, akkor cseppfolyósított formában kellene – például az Egyesült Államokból – szállítani. A cseppfolyósított gáz, azaz az LNG, kitermelése eleve más módon zajlik: az úgynevezett rétegrepesztéses eljárás nagyobb energiabefektetést jelent, ráadásul földrengéseket is okozhat. Ezután, hogy szállítható legyen, meg kell tisztítani kémiai úton, le kell fagyasztani mínusz 161 fokra, majd betölteni tankerhajókba, átutaztatni egy másik kontinensre, ahol visszaalakítják. Ekkor kerül be a csővezetékbe a gáz, amelynek a környezeti terhelése innentől ugyanakkora, mint az egyébként eleve vezetéken érkező gáznak. Röviden: a cseppfolyósított földgáz drágább és nagyobb környezetterheléssel is jár.
– Mi lehet az orosz földgáz alternatívája?
– Magyarország esetében a hosszú távú gázszállítási szerződés 4,5 milliárd köbméterről szól évente, ebből azonban körülbelül 3,5 milliárd Szerbia felől, egymilliárd pedig Ausztria felől érkezik hazánkba. Ebből a szempontból tehát az ukrán háború hatásai Magyarországot kevésbé érintik. Ám ha leállnának ezek a szállítások, ellátásbiztonsági szempontból az alternatíva az LNG.
– Oroszországot vagy Európát kényszerítené hamarabb térdre az embargó?
– Az biztos, hogy az európai ellátás néhány hónapig biztosított a jelenlegi készletekből. Európában összeszorított fogakkal még kivitelezhető egy átállás, de ez gazdasági recesszióhoz vezetne, aminek beláthatatlanok lennének a társadalmi következményei. Magyarországon, illetve a kelet-közép-európai régióban három olajfinomító is a Molhoz tartozik. Kettő-négy éves átállási időről beszélnek, és egy nagyon jelentős, legalább 500 millió dolláros költségtételről. Nem véletlen, hogy Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária és Horvátország szintén arra kérik a bizottságot, hogy halassza el az embargót, mert ennek technikai feltételei vannak.
– A mezőgazdaságra és az élelmiszer-ellátásra milyen kilátásaink vannak?
– Oroszország a világ legjelentősebb gabonaexportőre és Ukrajna is elképesztően fontos a gabonapiacokon. Oroszország esetében a saját exportjuk korlátozásával, az ukrán kikötővárosok elfoglalásával és az ottani export korlátozásával nagyon komoly élelmiszerellátás-biztonsági problémát okozhatnak – ha ez szándékukban áll. Azt is figyelembe kell venni, hogy az ukrán termőföldterületek egy jelentős részén most tankok vonulnak át, harcok zajlanak. Azaz a tavaszi vetés meg sem történt vagy nem olyan mértékben, mint békeidőben. Az biztosan látszik, hogy a gabonaexport mértéke ezen országokból csökkenni fog. Ez áremelkedést és ellátási gondokat is okozhat, és – főleg az észak-afrikai országok esetében – újabb migrációs hullámok megindulásához vezető társadalmi feszültségeket idézhet elő. Ha az Európai Unió ezt nem kezeli, később hatványozottan kell majd szembenéznünk a válsággal.
Forrás: hirado.hu, Juhász Ákos
