A garázsból indult családi vállalkozás mára Európa egyik legnagyobb vízkezelő rendszereket tervező cége.
A két legnagyobb lakossági aggály a Magyarországon építeni tervezett akkumulátor-gyárak kapcsán általában az, hogy mekkora lesz a vízigényük, valamint, hogy a felhasznált víz mennyire szennyezni fogja szennyezni a környezetet. Habár a Debrecenben épülő CATL is többször nyilatkozott arról, hogy a felhasznált vízmennyiséget szürkevízből, vagyis ipari szennyvízből biztosítják, azt is csak hűtésre, érthető módon nem oszlatta el maradéktalanul a debreceniek félelmét.
Az országos lapokat is bejárta a hír, miszerint Áder János az MCC Aranybikában megtartott október 7-ei előadásának egyik kiemelkedő pontja volt, amikor a volt köztársasági elnök Debrecenben jelentette be először, a fővárosban megtartott Plane Expón felvette a kapcsolatot az egyik kiállítóval, egy nagykanizsai céggel, amely víztisztító rendszerek telepítésével foglalkozik.
A Hirdofilt Kft. képviselőjével folytatott tárgyalás alapján elmondta, a cég képes egy olyan berendezés kiépítésére, mely zárt rendszerben, ivóvíz felhasználása nélkül képes lenne kielégíteni az akkugyárak vízigényét. Áder János örvendetesnek nevezte, hogy mindezt egy száz százalékban magyar vállalkozás tudná megvalósítani.
Megemlítette, hogy a nemzetközileg elismert cég olyan nagynevű vállalatokkal dolgozik együtt, mint a Borsodchem, a MOL, a Mercedes, a Samsung, a Coca-Cola, az Egis, a Hell, a Dreher, a Globus, valamint a Debreceni Vízmű Zrt.
Mint fogalmazott, a technológia rendelkezésre áll, azonban a Hidrofiltet eddig nem keresték az érintettek. Holott – ha felkérést kapnának a víztisztító rendszerek megtervezésére – az lényegesen megnyugtathatná a lakosságot is.
Bőven van tapasztalatuk a víztisztításban
A Hajdú Online felkereste a nagykanizsai vállalkozást. Borsos Krisztina, a Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a cég 1990-ben, egy bérelt garázsban kezdte meg működését. A Hidrofiltet korábban édesapja, Borsos Ferenc, a cég egyik alapítója vezette. A több mint 180 főt foglalkoztató Hidrofilt Csoportot ma már Európa tíz legnagyobb vízkezelő rendszereket tervező és kivitelező cége között tartják számon. Emellett világ szinten 2,7 millió ember fogyasztja a cég technológiájával tisztított ivóvizet. Ipari rendszereik pedig Mexikótól az Egyesült Arab Emirátusokig számos országban működnek megbízhatóan évek óta.
– Vízkezelő rendszereink számos helyen megtalálhatók az iparban és az ivóvízkezelésben egyaránt. Belföldön a Paksi atomerőműben, a MOL Százhalombattai finomítójában, a Borsodchemben, hazai gyógyszergyárakban, akkumulátorgyárakban, vegyipari üzemekben, autógyárakban és az élelmiszeriparban, például a Hell Energy, a Bonafarm cégcsoport és a Dreher gyáraiban. Mindemelett ivóvizes technológiáink több mint másfél millió honfitársunknak biztosítanak egészséges ivóvizet országszerte – tudatta az igazgató. Mint kiderült, többek közt a Debreceni Vízmű Zrt. is partnereik közé tartozik.
Körforgásos vízhasználat
Hozzátette, a Hidrofilt az ipari tisztavíz technológiák mellett régóta tervez és épít ZLD hulladékvíz-tisztítókat. A ZLD technológia olyan vízkezelő rendszert jelent, amely a hulladékvizet tisztítás után teljes mértékben visszaforgatja a technológiába, így szennyezett víz nem, csak szilárd hulladék képződik a vízkezelés során. Ez a technológia GE Aviation Hungary veresegyházi gyárában már évtizedek óta működik, a gyár a zsírokkal, olajokkal, nehézfémekkel szennyezett vizét tisztítják meg és forgatják vissza.
A különböző iparágak és azon belül is az egyes gyárak szennyvizeinek kémiai paraméterei jelentősen eltérhetnek egymástól, ezért a kialakított vízkezelési folyamatok is eltérőek. A ZLD rendszerek kialakítása annál egyszerűbb, minél inkább szeparáltan történik a technológia különböző típusú szennyvizeinek gyűjtése és kezelése.
Egy iparvállalat vízhasználata akkor tekinthető teljes mértékben körforgásos gazdaságon alapulónak, amennyiben a dolgozók igényeinek kielégítésén kívül nem vesz igénybe ivóvizet, felszín alatti, azaz kútvizet, vagy felszín feletti, tó vagy folyóvizet és nem bocsát ki hulladék vizet, csak szilárd hulladékot
– mondta az ügyvezető. Kifejtette, a ZLD technológiákkal visszaforgatott vízmennyiség mellett szükség lehet a párolgási veszteség vagy egyéb technológiai vízveszteség pótlására. Ezen technológiai vizek pótlása megvalósulhat biológiailag előtisztított kommunális szennyvízből előállított ipari vízből. A Hidrofilt RC water, azaz visszaforgatott víz technológiája energiahatékony módon tisztítja meg a szürkevizet, és készít belőle jó minőségű, biztonságosan felhasználható ipari vizet.
A lítium is kezelhető
A CATL mikepércsi közmeghallgatásán az egyik szakember a vízbe kerülő lítium-részecskék környezetre potenciálisan ártalmas hatásáról beszélt. Az akkugyárak vízszennyezésével kapcsolatos aggályok gyakran a lítium kivonásával kapcsolatosak, ezért – bár nincs tudomásunk arról, hogy a hűtésre használt víz a debreceni gyár esetében valóban érintkezne-e a fémmel – rákérdeztünk, technológiailag megoldható-e az eltávolítása:
Az akkumulátorgyártási technológiák különbözőek, van, ahol kerül, van, ahol nem kerül lítium a hulladékvízbe. A lítiumnál sokkal mérgezőbb, nehezebben eltávolítható szennyező anyagok is előfordulnak időnként a hulladékvizekben, de szerencsére a modern membránszeparációs és ioncserés technológiák jelentősen megkönnyítik a munkánkat, amikor különböző szennyezőanyagokat szeretnénk eltávolítani a vízből
– világított rá Borsos Krisztina. Elmagyarázta, hogy a lítium-karbonát, a lítium egyik sója elég rosszul oldódik vízben, ez megkönnyíti a lítium eltávolítását. A sok lítium vegyület közül a lítium-karbonát az egyik legbarátságosabb. Rámutatott, ez nem azt jelenti, hogy nem kell veszélyes anyagként kezelni, de például ezt a hatóanyagot gyógyszerként is alkalmazzák bipoláris zavar esetén.
– A vegyipari üzemekben számos a lítiumnál veszélyesebb anyaggal is dolgoznak. A biztonsági előírások és a környezetvédelmi előírások szigorú betartása fontos egészségünk és a környezetünk megóvása érdekében. A hulladékvizek visszaforgatása és a zárt technológiai rendszerek kialakítása pedig sokat tud segíteni benne, hogy a gyártási folyamatokból ne kerüljenek ki veszélyes szennyező anyagok – vallja az igazgató.
Forrás: haon.hu
