Több mint 3300 milliárd forintot ért el tavaly a mezőgazdaság kibocsátása, amely újabb rekordnak számít az ágazat teljesítményében. A növekedés azonban kizárólag az agrárgazdaságban is zajló piaci árrobbanásnak köszönhető, mivel a szektor mennyiségi termelése csökkent. A kormány extratámogatásokkal igyekszik javítani a tényleges bővüléshez szükséges jövedelmezőséget és beruházási kedvet a következő években. Látványosan, több mint 13 százalékkal nőtt 2021-ben a hazai mezőgazdaság folyó áras kibocsátása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslésen alapuló adatai szerint, és ezzel az ágazat újabb rekordot állított be.
Az értékben kifejezett teljesítmény folyamatosan javult az elmúlt években, tavaly pedig már meghaladta a 3337 milliárd forintot, szemben a 2020-ban elért, mintegy 2950 milliárd forinttal.
Nagy István agrárminiszter a rekordbeállítás kapcsán a napokban arra is felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységben is előrelépett az elmúlt években, hiszen e mutató 2010-ben az egész EU értékének csak 41 százalékát tette ki, míg mára 66 százalékra nőtt. Ugyanakkor azt is érzékeltette, hogy az agrárium teljesítőképességében további jelentős tartalékok rejlenek.
Erre utalnak a KSH részletes kimutatásai is, amelyek szerint a mezőgazdasági kibocsátás tavalyi növekedésében kizárólag a hazai agrárgazdaságot is érintő árrobbanás játszott szerepet, mivel az ágazat mennyiségi termelése 2020-hoz képest 2,3 százalékkal visszaesett, sőt ez a stagnáló-csökkenő tendencia tulajdonképpen már 2018 óta tart.
Különösen szembetűnő, hogy a szektor kibocsátásánál az utóbbi időszakban évi 4-5 százalékos árnövekedés következett be, míg tavaly az árak az általános és drasztikus drágulás hatására összességében csaknem 16 százalékkal emelkedtek. Ebből is látszik, hogy az elmúlt évi kibocsátásban az árhatás volt a domináns, a mennyiségi csökkenés pedig visszafogta a folyó áron számított eredményeket.
A fő termékpályák közül a mindig sok gonddal küzdő állattenyésztés érdekes módon felfelé húzta a teljesítményt, mivel 4,5 százalékkal több terméket állított elő. A többnyire jobb helyzetben lévő növénytermelés viszont feltűnően rossz évet produkált, hiszen volumenindexe 6,5 százalékkal csökkent. A legkirívóbb a gabonatermelés több mint 10 százalékos visszaesése, különösen pedig a takarmánykukoricáé, ahol a termésmennyiség csaknem 25 százalékkal – 2,0-2,5 millió tonnával – zsugorodott 2020-hoz képest.
A kukoricánál a jelentős terméskiesést az aszályos időjárás okozta, és egyben ismét rávilágított arra, hogy a növénytermelés továbbra is kitett a környezeti hatásoknak, amelyek ráadásul az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebbé válnak.
Az országos jégkármérséklő rendszer kiépítése vagy például a fóliás és üvegházas szántóföldi kertészeti beruházások ösztönzése jó lépés a kiszolgáltatottság csökkentésére, de nyilvánvaló, hogy további fejlesztéseket kellene végrehajtani.
Minendekelőtt az időről-időre ismétlődő aszályos periódusokkal kellene felvenni a küzdelmet, amelyhez az öntözhető területek bővítésére lenne szükség.
Bár a kormány ennek érdekében már kidolgozott egy programot, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek megvalósítása hosszadalmas és rendkívül költségigényes folyamat lehet.
Az állattenyésztésben még egyértelműbben látszik, hogy látványos leépülés jellemezte az elmúlt évtizedeket. Az állatlétszám ennek nyomán a meghatározó ágazatokban ma meg sem közelíti az 1990-es évek elején regisztrált adatokat. Különösen nagy a visszaesés a sertéstartásban, ahol korábban az országos állomány elérte a 8-10 millió darabot is, míg a legutóbbi – 2021. júniusi – felmérések már csak 2,886 milliós létszámot tükröznek, és – amint a Növekedés.hu beszámolt róla – a szektort ma is rendkívül súlyos piaci válság sújtja.
Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság problémái – a kivédetlen időjárási kockázatok mellett – a jövedelmezőségi gondokkal állnak összefüggésben, ezek pedig végső soron hatékonysági hiányosságokra vezethetők vissza.
További fejlesztésekre lenne tehát szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés stabilan bővülhessen, és tompítani lehessen a sokszor szintén kiszámíthatatlan piaci változások kedvezőtlen hatásait is.
A legtöbben ma az úgynevezett precíziós gazdálkodás, illetve a digitalizáció alkalmazásában látják a megoldást a növénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt,
bár az új technikai eszközök és technológiák beszerzése sok esetben rendkívül drága, ezért a gazdálkodók nagy része önerőből nem képes a fejlesztésekre.
Erre a helyzetre igyekszik reagálni a kormány azzal, hogy bővíti a felhasználható forrásokat a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszakban.
Az EU-s támogatások közül a vidékfejlesztési kasszából lehet költeni beruházási célokra, ahol a kormány az uniós pénzekhez társuló, nemzeti társfinanszírozás arányát az eddigi 17,5 százalékról a 80 százalékos maximális mértékűre növelte.
Így árfolyamtól függően több mint 4200 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrás áll majd rendelkezésre 2027-ig, és – ahogy Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára a 40. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás megnyitóján nemrég kifejtette – az új uniós Közös Agrárpolitika 2023-s hivatalos hatályba lépése után a mezőgazdaságnak jutó hazai összegek több mint felét az agrárberuházások támogatása teszi majd ki.
Egyik komoly érv a mezőgazdasági jövedelmezőség javítása mellett, hogy – megfelelő és stabil megélhetést biztosítva – a vidéki lakosságot helyben lehessen tartani, illetve a több helyütt felgyorsult elvándorlást meg lehessen állítani.
Emellett az agrárium és az arra épülő élelmiszerfeldolgozás foglalkoztatási szempontból is fontos szerepet tölt be, hiszen – főként a nagyobb vállalatok révén – jelentős vidéki munkaerőnek nyújt munkalehetőséget.
További lényeges szempont, hogy az utóbbi időszakban készült stratégiák szerint a magyar mezőgazdaság évente 20-30 millió ember számára tudna élelmiszert/élelmiszeralapanyagot termelni, vagyis adottságai alapján jóval többet, mint amennyit ma előállít, illetve a hazai lakosság biztonságos ellátásához szükséges.
Ez részben még több exportlehetőséget teremthet, részben pedig biztos perspektívát és hátteret nyújthat az újabb fejlesztésekhez.
E meglévő agrárpotenciál kiaknázásához adhat lehetőséget a következő években felhasználható hatalmas támogatási összeg, ezért ma az az egyik leglényegesebb kérdés, hogy a forrásokat a piaci szereplők milyen hatékonyan tudják majd felhasználni.
Forrás: novekedes.hu
