Október elején az önkormányzati választásokra készülve gazdafórumra gyűltünk egybe a Szent Antal Népházban. Az első előadó Dr. Kulcsár László a Békés megyei Agrárkamara elnöke az agrárkamara szerepéről beszélt. Szólt az eredményekről, hogy a támogatások lehívásában a falugazdász hálózat által, milyen nagy szerepe van a kamarának. Szintén pozitívum az egyszerűsített foglalkoztatás területén elért siker és a vízgazdálkodás valamint a fejlesztési pénzek eredményeit is említette. A jövőbeni tervek, a termőföld magyar kézben tartásának védelme, az adminisztráció csökkentése és szövetkezések, termelői csoportok létrehozása. A modernizáció kulcskérdés, melynek része a precíziós gazdálkodás, de javítani kell az oktatás hatékonyságán, hogy a gazdák nagyobb ismeret birtokában végezzék munkájukat.
Az est fő előadója Professzor Dr. Gyuricza Csaba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója volt, aki mindig szívesen jön szülővárosába. A jövő öt, de inkább több évre szóló kilátásairól beszélt. Elöljáróban tényként elmondta, hogy a rendszerváltást jelentős visszaesés követte. Az elmúlt 8-10 évben a termelés ugyan 50%-al nőtt, de a rendszerváltáskori szintet még így sem éri el, ugyanezen idő alatt a világ mezőgazdasági termelése 70%-al lett magasabb. Az EU 1ha-ra eső átlagának 50-55 %-át érjük el jelenleg. Az unión belül ugyanakkor a három leggyorsabban fejlődő ország között vagyunk.
Kiemelt több területet, ahol szükséges lépnünk. Első terület az oktatás, kutatás és az innováció. Az említett területeken külföldön igen elismertek vagyunk. Kutatásban kiemelkedő a megyéből Szarvas. Az oktatás esetén van behozni való, a mezőgazdasággal foglalkozók 3,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami igen alacsony szint. Nem kerülte el a klímaváltozás említését, van- volt mondta. A jelen magyar klímája olyan, mint a 60-as években Bulgáriában volt. Alkalmazkodni kell és itt az öntözés helyzetének ismertetésére tért át a professzor. 1990-ben 400 ezer hektár volt az öntözött terület, most 100 ezer ha alatt, pontosabban 87ezer ha. A jövőben jelentős fejlesztési lehetőségek lesznek, melyeket ki kell használni, Szarvason mintaterület lesz kialakítva. A precíziós gazdálkodásról néhány fontos gondolatot mondott. Nő a drónok szerepe a növényvédelemben. Következőtéma az élelmiszerbiztonság és a termékpálya volt. Segíteni kell a szövetkezést, mely tulajdonképpen gazdaösszefogás. A GMO mentesség az alapanyagelőállításra már az alaptörvényben meghatározott, a feldolgozásra még nem. Cél a külső függőség csökkentése. Itt kell megemlíteni a génmódosítás és a génszerkesztés fogalmát. A módosítás során a növénybe idegen gén, például sertésé kerül és ez generációkon átívelő hatás, míg a génszerkesztés esetén a saját gének szerkesztésével történik a változtatás. Az EU jelenleg a génszerkesztést is GMO-nak tekinti.
A fórum végén kérdéseket lehetett feltenni, majd baráti beszélgetésekre is sor került.
Gyomaendrőd, 2019. 10. 30.
Várfi András, agrármérnök
A cikk írása közben eszembe jutott néhány gondolat.
Az első a falugazdászokról, mert hiszen én is voltam falugazdász. Frissítette az élményt, hogy a fórumot követő hétvégén egy volt kollégánk meghívásának tettünk eleget, többen már nyugdíjasok, de voltak a vendégek között ma is aktív falugazdászok. Természetesen emlékeztünk a régi időkre, mikor 1994-ben kezdtünk, amikor az akkori miniszter úgy bocsájtott minket a pályára, hogy „Maguk lesznek a falu vezérürüjei”. Majd változtak az idők és többen gazdajegyzőként dolgoztak. A politika oldaláról sokszor vitatták van-e szükség erre a hivatalra, volt idő mikor nem volt biztos a fizetés sem. A kamara megyei elnökének mondataiból úgy tűnik stabil a helyzet.
Azután mikor Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója a feladatokat meghatározta jutott eszembe, hogy a magyar mezőgazdaság ismét a pályára állt és valóban múltunknak megfelelően vezető, magas színvonalú termelés valósulhat meg az országban. A helyzetelemzés, miszerint több mutatóban a rendszerváltásiak alatt vagyunk juttatták eszembe, hogy az uniós csatlakozáskor a „Nyithatunk-e cukrászdát Bécsben? helyett a mezőgazdaság helyzetével kellett volna foglalkozni. A célok helyes megfogalmazása vezet eredményre és adottságainkkal élve lehetünk ismét a legjobbak között. /Várfi/
