A szerdai kormányülés után csütörtök délelőtt ismét Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő, akik beszámoltak a kormány legújabb döntéseiről. Ezúttal a tájékoztatóhoz Gyopáros Alpár kormánybiztos is csatlakozott, és a Magyar falu program kibővítéséről beszélt. Ennek keretében a kormány támogatja a kisboltokat és a kiskocsmákat, valamint minden településre ATM-et telepít és templomfelújítási programot indít. Gulyás Gergely bejelentette azt is, hogy kiegészítő nyugdíjemelés várható, illetve folytatják az infláció elleni harcot, amelyben nagy segítség az árrésszabályozás. A kormány úgy gondolja, az árrésstop behozta a hozzá fűzött reményeket, és segít letörni az inflációt.
Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi médiában közzétett videójában elárulta, hogy a kormányülésen most szinte minden a falvakról szólt. „Szerintünk a falu nem a múlt, hanem a jövő, ezért a 2025-ös év a falvakban is az áttörés éve lesz” – jelentette ki a kormányfő.
A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány döntése értelmében támogatást kaphatnak a kisboltok, a kiskocsmák, templomfelújítási programot indítanak és minden faluba ATM-et telepítenek. A részleteket azonban már Gyopáros Alpár kormánybiztos, Gulyás Gergely és Vitályos Eszter ismertette a csütörtök délelőtti Kormányinfón.
„A falut nem leépíteni kell, hanem felépíteni”
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
https://www.tiktok.com/embed/v2/7486144570720505110?lang=hu-HU&referrer=https%3A%2F%2Fhirado.hu%2Fbelfold%2Fcikk%2F2025%2F03%2F27%2Fgyoparos-alpar-bovul-a-magyar-falu-program-a-bolt-es-a-kocsma-tulajdonosok-is-jol-jarnak Kibővül a Magyar falu program
A kormányzat több fontos és pozitív döntést hozott a falvakkal, kistelepülésekkel kapcsolatban – mondta Gyopáros Alpár kormánybiztos. Aligha számít azonban meglepőnek, hogy a kormány ismét nagyobb hangsúlyt fektet a kisebb településekre, hiszen az elmúlt hat évben számos olyan fejlesztést hajtott végre a kormány a falvakban, amelyet az ott élők kértek a Magyar falu program keretében, amelyet 2018-ban hirdetett meg Orbán Viktor.
A kormánybiztos aláhúzta, hogy 2018 óta folyamatosan permanens falujárásban van a kollégáival, így közvetlenül találkoznak azokkal az igényekkel, amelyeket a falvakban élők megfogalmaznak. Ennek köszönhetően olyan összetett a Magyar falu program, hogy képes reagálni az ottani kihívásokra.
A Magyar falu programot a falvak írják
– hangsúlyozta Gyopáros Alpár.
Gyopáros Alpár bejelentette, hogy négy elemmel bővül a program, ebből kettő újraindul, kettő pedig teljesen új. Többek között visszatér a kisboltok támogatását segítő program. A kormánybiztos szerint a falusi boltok támogatásának komoly előzményei vannak már, mivel 2021-ben és 2023-ban is indítottak hasonló programot, amely gazdag fejlesztési csomagot tartalmazott. A kisboltoknak adható támogatás döntően a fennmaradást kívánja biztosítani, mivel a kisboltok versenyhátrányban vannak a multikkal szemben.
Az idei évben minden ötezer fő alatti település üzletei pályázhatnak működési támogatásra, így például rezsi- és bérköltségekre. Minimum egymillió, maximum hárommillió forint értékben nyújthatnak be pályázatot.
Döntött a kormány arról is, hogy támogatja kistelepülések kiskocsmáinak fennmaradását is. Az ezer fő alatti településeken már eddig is érvényben volt ez a program, most azonban az ezer és kétezer fő közötti települések számára is megnyitják a lehetőséget a pályázathoz. Ennek keretében maximum hárommillió forint támogatási összeg erejéig biztosítanak működési támogatást, illetve amennyiben igény van rá, energiahatékonysági beruházást is elvégezhetnek a tulajdonosok. A kormánybiztos aláhúzta, hogy a kocsmák általában a falu közepén vannak, jellemzően közel a templomhoz, és nem nyújtanak túl szép látványt, ezért ráfér ezekre az épületekre a támogatás. Példaként kiemelte, hogy homlokzatszigetelésre és nyílászárócserére is felhasználható a pályázat.
Tekintettel arra, hogy a kormánynak van egy erőteljes szándéka arra vonatkozóan, hogy a készpénzhasználathoz való jogot alaptörvényi szintre emelje,
minden településre ATM-et, vagyis bankjegykiadó automatát telepítenek.
A kormánybiztos tájékoztatása szerint csaknem kétezer településen nincs jelenleg ATM, ami nagyon megnehezíti a falvakban élők készpénzhez jutását. Az automaták telepítését maguknak a településeknek kell igényelni, de Gyopáros Alpár úgy véli, hogy valószínűleg minden falu igényt tart majd arra, hogy helyben jussanak hozzá bankjegyhez.
Kiderült, hogy templomfelújítási program is indul a Magyar falu program keretében. Gyopáros Alpár hangsúlyozta, hogy ez az épület a falu legfontosabb épülete, legnagyobb büszkesége és ékköve, amely tájékozódási pont is egyben. Emlékeztetett, hogy már nagyon sok templomot sikerült a kormánynak felújítania, de van 2900 ötezer fő alatti település, ezért több száz templom van még, amely megújulásra vár. A kormány azzal számol, hogy a programnak köszönhetően több száz templom újulhat meg.
Jön a kiegészítő nyugdíjemelés, folytatódik az infláció elleni harc
Gulyás Gergely miniszter vette át a szót, aki elmondta, hogy a kormány a tegnapi ülésen meghallgatta a Magyar Nemzeti Bank új elnökét, aki ismertette a jegybank prognózisait és azokat a folyamatokat, amelyek a számok mögött állnak. A tárcavezető szerint
a kormány és a jegybank is 4,5 százalékos inflációval számol az idei évben, ezért kiegészítő nyugdíjemelést fognak végrehajtani.
Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy 1,3 százalékos nyugdíj-kiegészítést vezetnek be. Az emelést döntően novemberben folyósítják, ami egy átlagos nyugdíj esetében körülbelül 40 ezer forintot tesz ki. A célra több mint 900 milliárd forintot különített el a kormány.
Gulyás Gergely felhívta a figyelmet, hogy folyamatosan figyelik az inflációs pályát, és úgy gondolják, hogy a kormány és a jegybank által prognosztizált inflációnál kedvezőbb adat is lehet, elsősorban azért, mert hatályba léptek az árcsökkentő intézkedések. A miniszter szerint az árrésszabályozás beváltotta a hozzá fűzött eredményeket. Elmondta azt is, hogy az árréscsökkenésnek köszönhetően vannak kiemelkedően nagy árcsökkenések is. Példaként említette, hogy a párizsinál, a margarinnál, a tejnél, a lisztnél, a tejfölnél és számos másik terméknél a 30 százalékot is meghaladja az árcsökkenés.
A szabályozásnak köszönhetően 874 terméknél csökkentek az árak, átlagosan 17,4 százalékkal fizetünk kevesebbet ezekért a cikkekért.
A tárcavezető azzal folytatta, hogy a kormány továbbra is maximálisan elkötelezett amellett, hogy véget vessenek az indokolatlan áremeléseknek. „Az év minden pillanatában ezt követően is készen állunk beavatkozni, hogyha szükséges, és további döntések meghozatalára is készen állunk, ha az áremelkedések ezt szükségessé teszik” – tette hozzá. Gulyás Gergely azt üzente a kereskedőknek, hogy 10 százalék legyen elég, ennél többet nem tehetnek rá a beszállítói árakra. Hangsúlyozta, hogy a termékek árazását a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal is folyamatosan ellenőrzi, ezért a kormánynak több forrásból is azonnali és objektív ismerete van az árak változásáról.
A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait
Gulyás Gergely a fővárosi hídlezárásokkal folytatta a Kormányinfót. A miniszter szerint mindössze néhány száz tüntető képes volt egyetlen nap alatt négy budapesti hidat lezárni. Gulyás Gergely kiemelte, hogy a gyülekezési jog évtizedek óta változatlan maradt abban a tekintetben, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait és szabadságát.
„Ezzel szemben annak voltunk tanúi, hogy a fővárosban egy néhány száz fős kisebbség százezrek normális közlekedését tette lehetetlenné”
– tette hozzá.
A miniszter aláhúzta, hogy mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani a bíróság határozatait, viszont ha az aktuális jogszabályokat a korábbi gyakorlatoktól eltérően értelmezve olyan döntések születnek, amelyek a fővárosi közlekedés megbénulásához járulnak hozzá, akkor erre a jogalkotónak is reagálni kell, a jogalkotó pedig készen is áll arra, hogy reagáljon.
Ukrajna és Bódis Kriszta is szóba került
A kormány tájékoztatását követően az újságírói kérdések következtek. Ennek keretében Gulyás Gergely Ukrajnáról is kifejtette a véleményét. A miniszter aláhúzta, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz több millió forintba kerülne minden magyarnak, és számtalan megválaszolatlan kérdés is van ország csatlakozása körül. Ezek egyike annak meghatározása, hogy mi az a területi egység, ami csatlakozna az Európai Unióhoz, hiszen háborúban álló országról beszélünk. Gulyás Gergely szerint hivatalos felmérések mutatják, hogy melyik ország mennyire felkészült a csatlakozásra, ezek azonban nem túl biztatóak Ukrajna esetében.
„Évtizedek óta csak érdemalapú csatlakozásról beszéltünk, most mégis egy olyan országot erőltetnének az unióba, ami nem felkészült. Ez abszurd. Mezőgazdaságilag, munkaerőpiaci kérdésben, kohéziós területen sok a megválaszolatlan kérdés”
– véli a miniszter.
A tervezett hitelfelvételre is kitért Gulyás Gergely. Elmondta, hogy kétféle közös hitelfelvétel van, a költségvetés keretösszegének maximuma esetén nem kell a hozzájárulásunk, minden máshoz azonban kell. „Mi semmilyen más hitelfelvételt nem támogatunk” – szögezte le Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető minisztere kifejtette álláspontját Bódis Kriszta fővárosi közalapítványi tagságával kapcsolatban is, amely szerinte jól tükrözi a Fővárosi Közgyűlés többségi erőviszonyait. Felhívta a figyelmet, hogy a döntés meghozatalához Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely támogatására is szükség volt.
A Pride körüli vitákról Gulyás úgy véli, a fő kérdés az, hogy kinek a jogait és érzékenységét kell figyelembe venni, és milyen módon. A miniszter szerint a szivárvány alapvetően keresztény szimbólum, és egy templomon megjelenítve azt ilyen formában, a Pride-ra utaló áthallással, ízléstelen és cinikus lehet. Ezt a javaslatot Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa vetette fel, azonban a Fővárosi Közgyűlés elutasította.
A poloskaügy is előkerült
Azt a kérdést is feltették Gulyás Gergelynek, hogy Orbán Viktor március 15-i beszéde, amelyben tavaszi nagytakarításról és poloskákról beszélt, méltó volt-e az ünnephez? A miniszter úgy reagált, hogy a „poloska” valójában az egyik politikus beceneve, aki most éppen a Tisza Párt elnöke. Szerinte túlzottan nem kell csodálkozni egy ilyen becenéven egy olyan ember esetében, aki titkos felvételt készít a feleségével folytatott beszélgetésről, és azzal az ügyészségre rohan.
„Nem tartom ezt olyan egyedülálló és bántó elnevezésnek a történtekhez képest”
– húzta alá.
Gulyás Gergely szerint a miniszterelnök beszédének összes többi mondata pedig csak azokra vonatkozott, akik Magyarország érdekeivel szemben lépnek fel és külföldi megbízásokat teljesítenek. A tárcavezető nem nevezné ezeket az embereket a társadalom széles csoportjának. Hangsúlyozta azt is, hogy ilyen súlyos ügyre még Btk.-tényállás is van, és úgy gondolja, hogy ebben a kérdésben valamennyi jelenlévővel politikai hovatartozástól függetlenül egyetérthetnek.
Számos ízléstelen hazugság található a sajtóban az újdörögdi baleset körül
Újságírói kérdésre válaszolva az újdörögdi baleset is szóba került. Mint ismert, egy fiatal kormánytisztviselő elvesztette mindkét kezét, amikor felrobbant egy kézigránát a kezében. Gulyás Gergely elmondta válaszában, hogy folyamatban van a nyomozás gondatlan veszélyeztetés miatt.
„A programmal kapcsolatban számtalan durva és ízléstelen hazugság jelent meg a nyilvánosságban. A legdurvább és legízléstelenebb annak a teljesen alaptalan és indokolatlan feszegetése, hogy az nem teljesen önkéntes lett volna”
– véli a miniszter.
Gulyás Gergely szerint az önkéntességet már csak az is alátámasztja, hogy van tízezer kormánytisztviselő, de csak 184-en vettek részt a programban. Aláhúzta, hogy a Miniszterelnökség esetében végképp teljesen önkéntes volt a kormánytisztviselők számára szervezett Adaptív Védelem nevű gyakorlaton való részvétel. Elmondta, hogy ő mint miniszter soha nem venne részt ilyen programon, így arra sem vetemedne, hogy a beosztottjait kötelezze ilyenre.
Felhívta a figyelmet, hogy az önkéntes katonai szolgálat szabályai három évtizede vagy még régebb óta, változatlanok. Annak ellenére, hogy valótlan állítások jelentek meg, a baleset a 25. képzési napon történt, tehát ez a kiképzés sem éles gránáttal kezdődött. A miniszter elmondta azt is, hogy – bár a „balliberális sajtó” erre nincs tekintettel – sem a megsérült kormánytisztviselő, sem a családja nem kíván a sajtóban szerepelni. Gulyás maga is meglátogatta a kormánytisztviselőt, aki az esemény súlyosságához képest jól gyógyul.
„A jogi szabályozás nem kétséges, hanem teljesen egyértelmű: gyakorlatilag olyan, mint egy munkahelyi baleset. Ennek megfelelően teljes körű kártérítési kötelezettsége van a magyar államnak, adott esetben a Miniszterelnökségnek”
– jelentette ki Gulyás Gergely.
Megismételte, hogy a nyomozás még folyamatban van, és amíg nincs teljes kép arról, hogy mi történt, nem lehet politikai felelőst megnevezni. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy ne politikusok és újságírók határozzák meg a kiképzések menetét, hanem katonák.
A kormány nem felelős az MNB-alapítványok körüli botrányért
A Kormányinfón kiderült az is, hogy a szerdai kormányülésen részt vett ugyan Varga Mihály, de a Magyar Nemzeti Bank alapítványai nem kerültek szóba. Gulyás Gergely aláhúzta, hogy az ügyben az Állami Számvevőszék jelentése az irányadó, és folyik egy ügyészségi nyomozás is. A kormánynak nincs hatásköre a jegybank esetében, mivel a Magyar Nemzeti Bank független, ellenőrzésére pedig az Állami Számvevőszék jogosult, amely korábban is ellenőrizte az alapítványokat, és eddig mindent rendben talált.
„Most volt egy újabb ellenőrzés, ennek egészen más az eredménye”
– tette hozzá a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a jegybank felügyelőbizottságát meg lehetne ugyan kérdezni, de az ő hatáskörük nem terjed ki erre. A kormány szeretett volna törvényt módosítani ezzel kapcsolatban, azonban a jegybanktörvényt nem lehet az Európai Központi Bankkal való egyeztetés nélkül módosítani. A kormány hiába küldött nekik korábban egy törvényjavaslatot, amely a felügyelőbizottság hatáskörét bővítette volna, nem kaptak kedvező választ.
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy még nem olvasta az Állami Számvevőszék jelentését, de bízik benne, hogy a nyomozás majd felderíti, pontosan mi történt. Elárulta, hogy a jelentés legfontosabb állításaival tisztában van, és ha valóban ilyen komoly dolgok merülnek fel, azt komolyan ki kell vizsgálni. Felhívta a figyelmet, hogy a nyomozás már folyamatban van, így hamarosan megismerjük, hogy mi történt.
Az alapítványokkal kapcsolatos korábbi figyelmeztetésekre kitérve azt mondta, hogy 2014-ben még „a közpénz – nem közpénz” vita volt, amit az Alkotmánybíróság eldöntött, és megállapította, hogy a jegybank pénze közpénz. Szerinte a kormány ezt tiszteletben tartotta és elfogadta, és ennek megfelelő alkotta meg a szabályokat. A vita nyugvópontra jutott, a 2018-as jelentés pedig azt mutatja, hogy megfelelően gazdálkodtak az alapítványok. Azt már a nyomozásnak kell kideríteni, hogy az elmúlt öt évben történt-e éles fordulat és bekövetkezett-e a feltételezett vagyonvesztés. Gulyás Gergely úgy véli, hogy a kormánynak nincs felelőssége az ügyben. Hangsúlyozta, hogy az alapítványi struktúrát nem a kormány, hanem a jegybank hozta létre.
Forrás: hirado.hu
