Gyümölcsszedés után a gyümölcsösben

A kép forrása: magro.hu

Befejeződött a cseresznye szüretelése és lassan a végére érünk a meggy leszedésének is. Amikor vége a gyümölcsszedésnek hajlamosak vagyunk hátradőlni, pedig ez nagy hiba! Ne zárjuk be a kertet, ne hagyjuk magára az ültetvényt. A következő szezonra most tudjuk felkészíteni a fákat.

Gyakori gond, hogy szüret után a letermett gyümölcsfákat nem vagy nem kellő módon készítik fel a következő évi szezonra. Ebben a cikkben szerző ennek fontosságára hívja fel a figyelmet. A szüret előtti időszakban káliumtúlsúlyos lombtrágyákkal igyekszünk az ültetvényekben ellátni az érés miatt megnövekedett igényt. A tápanyag tartalmat lombon keresztül praktikus kijuttatni, Ilyenkor a gyümölcsszín, a jobb íz és zamat elérése a cél. A magasabb mennyiségű fenntartó foszfor- és káliumtrágyázás optimális időpontja ősszel van, mert ekkor a talajnedvesség kedvezőbb, a fák jobban tudják hasznosítani a tápanyagokat. A foszfor a növények generatív szerveinek kialakulásához és zavartalan működéséhez szükséges. A kálium szerepe ebben az időszakban leginkább a télállóságban nyilvánul meg, de természetesen hatása többrétű a növényben. Tartsuk szem előtt, hogy a gyümölcsfák klórérzékenysége eltérő, így ajánlott az alacsony klórtartalmú vagy a klórmentes műtrágyák használata. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes gyümölcsök érzékenységének mértékét.

 

A gyümölcsfajok klórérzékenysége Hilkenbäumer nyomán (1964) nyomán)
Gyümölcsfaj Klórérzékenység mértéke
Alma mérsékelten
Körte nem érzékeny
Cseresznye erősen
Meggy mérsékelten
Szilva mérsékelten
Őszibarack mérsékelten
Szamóca nagyon erősen
Málna nagyon erősen
Fekete ribizli kevésbé
Piros Ribizli nagyon erősen
Köszméte nagyon erősen

 

Nitrogén hatóanyagot ebben az időszakban csak kis mértékben érdemes gyökéren keresztül kijuttatni, ugyanis ennek a talajban történő mozgása a legnagyobb, és szó szerint elfolyik a nagyobb mennyiségű csapadék hatására. A kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mértéke függ a levett termés mennyiségétől, illetve a talaj tápanyag szolgáltató képességétől. Célszerű az őszi időszakban egy levélanalízissel ellenőrizni milyen mennyiségű tápanyagra van szükség. A műtrágyák kiszórása történhet a terület telibe szórásával vagy a gyökérzónába történő kijuttatásával. Előbbi akkor javasolt, ha idősebb ültetvényről van szó. Lombtrágyázást a gyümölcsösben a nagy lombfelület miatt nagy hatékonysággal végezhetünk. Gyorsan, hatékonyan fel tudják így venni a növények a különböző készítményeket, az esetleges antagonizmussal nem kell számolni. A kijuttatott lombtrágya mennyisége hektáronként 5 és 7 kilogramm közötti mértéket is elérheti. Kiemelkedően fontos ebben az időszakban a tápanyag utánpótlás. Ebben az időszakban zajlik a gyümölcsfákon a rügydifferenciálódás bonyolult élettani folyamata, ami végső soron megalapozza a jövő évi termésünket. Almafákon a virágképződés helye a rövid termőrészek, dárdák és termőnyársak. A dárdák növekedése korán, a virágzás után 2-4 héttel a csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. Itt megfelelő feltételek mellett alig néhány hét alatt megvalósul a virágindukció. Meggynél és cseresznyénél ez a folyamat július első felében, őszibaracknál július második felében megy végbe. Kajszinál és szilvánál ez július végére tehető, de egyes fajták eltérést mutathatnak. Ebben az időszakban tehát érdemes lombtrágyákkal segíteni növényeinket. Ki kell emelni a bór szerepét, ami a virágrügyek képződésében fontos szerepet tölt be. Illetve ebben az időszakban kijuttatva csökkenthetjük a téli fagykárok mértékét. A kellő mennyiségű hajtás képződéséhez fontos a nitrogén is ebben az időszakban. Célszerű olyan készítményeket használni, ami gyorsan felvehető bórt és nitrogént tartalmaz így könnyen hozzáférhető a különböző biokémiai folyamatokhoz. Nagyon fontos ezeknek a hatóanyagok időbeni kijuttatása annak érdekében, hogy a virágrügyek kialakulása idejére ne alakulhasson ki tápanyaghiány, ami csökkentheti a jövő évi termés mennyiségét. A permetező gépet se tegyük el még, hiszen nem csak tápanyaggal kell feltölteni ilyenkor fáinkat, hanem, szépen lemosdatva kell a téli pihenőre küldeni! Sokan nem értékelik az őszi lemosó permetezések szerepét, de pont annyira fontos meggyéríteni a telelőre vonulni készülő kártevőket, mint a tavaszi lemosóval az éppen ébredőket. Különösen fontos ezt újragondolni a mostani változékony időjárás tükrében. Az elhúzódó őszi időjárás, valamint az enyhe téli időszak ugyanis kedvez a kórokozók és kártevők áttelelésének. Az őszi lemosó permetezés, vagy ahogyan régen nevezték a záró permetezés elvégzésének legkedvezőbb időpontja a lombhullás időszakában van. A növényvédő szer kijuttatása ilyenkor nagy lé-mennyiséggel kell, hogy megtörténjen, mert a törzseken és az ágakon az egyenletes fedést muszáj biztosítani. A megfelelő növényvédő szer kiválasztáshoz gondoljuk végig, hogy mivel küzdöttünk leginkább a szezonban! Ha a kórokozók, gombás betegségek voltak a jellemző „ellenség”, akkor réztartalmú készítményt kell elővennünk. Ha ezen kívül volt lisztharmat is, arra a réz nem jó, akkor kén hatóanyagú növényvédő szereket keressünk. Ezeknek atkagyérítő hatása is van. Az olajos alapú készítmények rovar- és atkakártevők ellen alkalmazhatóak, valamint tapadásfokozó és hatékonyságot növelő tulajdonsággal is bírnak. Vékony bevonatot képeznek a kártevők áttelelő képletein, megakadályozzák azok légzését. (Forrás: agroforum.hu/Dr. Sallai-Harcsa Marietta)