Valós idejű adatok nemzetek közötti megosztása segítheti az árvízi védekezést a Dunán a jövőben – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel. A közleményben kiemelték, hogy magyar vízügyi szakemberek voltak a vezető partnerei annak a 12 országot felölelő nemzetközi együttműködésnek, amelynek eredményeként hatékonyabb lehet a Duna vízgyűjtő területén az árvízi védekezés.
A DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) – (Együttműködés az árvízi előrejelzések javítása érdekében – szerk.) projekt az Európai Unió több mint egymillió eurós támogatásával, valamint a projektben résztvevő országok társfinanszírozásával jött létre.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által is szorgalmazott kezdeményezéshez 12 ország csatlakozott a Duna vízgyűjtő területéről, a projektvezető a VIZITERV Environ Kft., a projekt egyik partnere pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság volt.
A közleményben hangsúlyozták, a napokban záruló DAREFFORT projekt az elmúlt mintegy 3 évben nem csak a hidrológiai és meteorológiai adatok nemzetközi megosztását valós időben lehetővé tevő rendszer alapjait rakta le, hanem támogatja annak gyors bevezetését is számos kutatási tanulmánnyal és e-learning oktatócsomaggal.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az online rendezett szakmai zárókonferencián elmondta, Magyarország elkötelezett a vízrajzi adatok nyílt kezelése mellett, a magyar vízgazdálkodás mindig is vízgyűjtő területben gondolkodott, saját igazgatóságai is részvízgyűjtőkre vannak szervezve.
Bálint Zoltán, a projekt vezetésével megbízott VIZITERV Environ Kft. vezető tanácsadója elmondta, az extrém időjárási helyzetek a természetes vizek vízszintjét jelentősen befolyásolják. Magyarország az árvizektől különösen veszélyeztetett ország Európa más tagállamaihoz képest, így természetszerű, hogy kezdeményező és vezető szerepet vállal a hatékony védekezést leginkább segítő gyors információhoz jutás rendszerének kidolgozásában.
A DAREFFORT projekt keretében létrejövő EnviroNet Platform kifejlesztését fontos diplomáciai és mérnöki munka előzte meg. Fel kellett mérni, hogy egyes országok milyen adatokat igényelnek, milyenekkel tudják segíteni a közös erőfeszítéseket, és ehhez milyen szakmai és együttműködési megállapodásokra lehet szükség a résztvevő nemzetek szintjén. Végül kialakult a minden résztvevő által elfogadott adatcsere platform, amelyen keresztül megvalósul a harmonizált adatok cseréje.
A zárókonferencián a fejlesztésben résztvevő partnerek hitet tettek amellett, hogy a rendszer mihamarabb nyilvános lehessen, így az illetékes hivatalokon túl a szakmai felhasználók is hozzáférhessenek a Duna vízgyűjtő területén több százas nagyságrendben létesített vízügyi és meteorológiai mérőállomások valós idejű adataihoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium felajánlotta, hogy lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina és Montenegró csatlakozását is az adatbázishoz – írják a közleményben.
A közlemény szerint a projekt eredményei fontos lépést jelentenek a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (International Comission for the Protection of the Danube River – ICPDR) által tervezett Dunai Hidrológiai Információs Rendszer (DanubeHIS) létrehozásában.
MTI
