A migrációs helyzet és a fokozódó globális instabilitás is középpontba kerül a mai EU-csúcson
A koronavírus-járvány visszaszorítása, az energiaárak emelkedése, a migráció külső vonatkozásai, valamint az orosz–ukrán határon kialakult feszültség áll a mai brüsszeli uniós csúcstalálkozó középpontjában. A tagállami állam- és kormányfők szerdán a keleti partnerség programban részt vevő országok vezetőivel tanácskoztak.
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői ma megrendezésre kerülő csúcstalálkozójuk előtt már szerdán tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben a keleti partnerség hat országának, azaz Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna vezetőivel. Fehéroroszország júniusban felfüggesztette a partnerségben való részvételét a Minszkkel szemben bevezetett uniós szankciók miatt. A tanácskozás lapzártánk után ért véget, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében ugyanakkor az Európai Tanácsot vezető Charles Michel azt írta, a megbeszélés alkalom lesz arra, hogy az Európai Unió megerősítse a keleti partnerség stratégiai fontosságát, nem utolsósorban a jelenlegi globális kihívások fényében.
Az Európai Tanács tájékoztatása szerint a felek a találkozón megerősítik a stabilitás és az együttműködés elősegítése, a szükséges reformok bevezetése, a jövőbeli prioritások kijelölése és az erőforrások mobilizálása melletti közös elkötelezettségüket a legfontosabb kihívások leküzdése érdekében.
A keleti partnerség célja, hogy megerősítse a részt vevő partnerországok és az EU közötti politikai társulást és gazdasági integrációt.
A csütörtöki uniós csúcstalálkozó középpontjában többek között a koronavírus-járvány visszaszorítása áll. Charles Michel az új vírusváltozatok megjelenésével kapcsolatban kijelentette: az oltás, beleértve az emlékeztető oltásokat is, a legjobb eszköz a világjárvány elleni küzdelemben. „Mindent meg kell tennünk az oltástól távol maradók félelmeinek leküzdésére és a hamis hírek terjedésének megállítására” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az uniós és a tagállami intézkedéseknek
a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékokon alapuló összehangolása elsődleges fontosságú, különösen a mobilitás megőrzése érdekében.
A legutóbbi, októberi csúcstalálkozó megbeszéléseit folytatva a tagállami vezetők az energiaárak emelkedésével és annak a fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásával foglalkoznak majd.
A migráció külső aspektusait illetően Charles Michel tájékoztatása szerint megvizsgálják az unióba irányuló migrációs útvonalak helyzetét, és értékelni fogják az unión kívüli országokkal a migráció ügyében létrejött együttműködések hatékonyságát.
A fokozódó globális instabilitásra tekintettel a vezetők megvitatják, hogy az EU miként erősítse tovább együttműködését a kollektív védelem alapját jelentő NATO-val. Az orosz–ukrán határon kialakult feszültséggel kapcsolatban Michel kiemelte, hogy egy Ukrajna elleni esetleges katonai agressziónak súlyos következményei és költségei lesznek Oroszország számára.
Átláthatóbb működést vár Brüsszeltől a közvélemény
Az európai közvélemény 84 százaléka átláthatóbb és hatékonyabb működést vár Brüsszeltől – közölte Európa Projekt nevű, harminc országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján a Századvég Alapítvány szerdán. A vizsgálat eredménye szerint az európaiak 74 százaléka elvárná a brüsszeli vezetők távozását, amennyiben krízishelyzetben nem lépnek időben.
Az uniós és brit válaszadók 48, a volt szocialista országok polgárainak 52, valamint a V4-államok megkérdezettjeinek 54 százaléka a tagállamoknak biztosítana több hatalmat az Európai Unió felett. Az európaiak döntő többsége hatékonyabb, kisebb hivatali apparátussal, kevesebb adminisztratív akadállyal működő uniót szeretne: a vizsgálatban részt vevők 75 százaléka értett egyet azzal, hogy az EU-ban csökkenteni kellene a brüsszeli bürokráciát, az arra költött pénzt és a bürokraták létszámát.
(HSz)
Kiutasítottak két orosz diplomatát Németországból
Telefonon tárgyalt a múlt héten hivatalba lépett német külügyminiszter, Annalena Baerbock orosz kollégájával, Szergej Lavrovval kedden – tájékoztatott a német külügyi tárca. Baerbock elmondta Lavrovnak, hogy a német kormány nyílt párbeszédre törekszik Moszkvával, de kiáll Ukrajna területi integritásának védelme mellett. Tovább élezheti a két ország közötti feszültséget, hogy a német külügyminisztérium tegnap bekérette Szergej Nyecsajev berlini orosz nagykövetet, akit két orosz diplomata kiutasításáról tájékoztattak.
A Der Spiegel információi szerint az érintett személyek az orosz titkosszolgálathoz köthetők. Az ügy előzménye, hogy szerdán a berlini ítélőtábla életfogytiglani börtönre ítélt egy 56 éves orosz férfit, aki 2019 nyarán a német fővárosban meggyilkolt egy csecsen emigránst. Az ítélet szerint a férfit orosz állami szervek megbízásából ölték meg.
(HSz)
Forrás: magyarhirlap.hu
