Elkezdődött Magyarországon a koronavírus-járvány ötödik hulláma, és ha nem jön újabb mutáció, és nem nő jelentősen az átoltottság, akkor az ötödik hullám csúcsán 13 ezer is lehet a napi fertőzések és 8-9 ezer a kórházban ápoltak száma, mondta el az InfoRádiónak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Még mindig nem ért teljesen véget a negyedik hullám – fogalmazott Kásler Miklós, aki részletesen ismertette az adatokat. A negyedik hullámban tavaly szeptember 7-e és idén január 3-a között 456 ezer magyar fertőződött meg, akik közül 17 ezren szorultak kórházi kezelésre.
A KÓRHÁZBA KERÜLTEK 60 SZÁZALÉKA NEM RÉSZESÜLT OLTÁSBAN, 40 SZÁZALÉKUK AZONBAN IGEN. 1850 SZEMÉLYT KELLETT INTENZÍV OSZTÁLYON KEZELNI, KÖZÜLÜK 70 SZÁZALÉK NEM VOLT OLTOTT, ÉS 30 SZÁZALÉK VETTE FEL A VAKCINÁT.
A 450 ezer fertőzöttből 9485 ember hunyt el, ami 2,1 százalékos halálozási arányt jelent, szemben a megelőző hullámokkal, ahol ez az arány majdnem 4 százalék volt.
Emlékeztetett, hogy három komoly klinikai vizsgálat indult Magyarországon. Ezek közül az egyik egy epidemiológiai vizsgálat volt, ami 2021 januárja és májusa között beoltott 3,7 millió ember adatait dolgozta fel. Ennek konklúziója az, hogy a két oltás abban az időszakban a fertőzéssel szemben 69-89 százalékos védelmet adott, a halálozás ellen 88-98 százalékot. Ez mind az öt vakcinára egyértelműen vonatkozik.
Kásler Miklós elmondta: az első oltás után – mind az 5 vakcina esetében – az ellenanyagszint egy hónap alatt csak csekély mértékben nőtt, majd a második oltás után – szintén egy hónapot követően – nagyon jelentősen megemelkedett, ami aztán fokozatosan csökkenni kezdett, és nagyjából a negyedik hónap után már több tíz százalékkal, a hetedik hónapra pedig szinte teljesen lenullázódott. Mindez azt jelenti, hogy ha az ellenanyagok szintjét vesszük alapul, akkor
a harmadik oltást a 4-6. hónap között el kell beadni.
A harmadik vakcina rendkívüli mértékben megemeli az ellenanyagszintet, ami aztán hosszú időn keresztül fennmarad – hangsúlyozta a tárcavezető.
Amennyiben a sejtes immunitást nézzük, akkor azt lehet tapasztalni, hogy az első oltás után egy hónapon belül jelentős a sejtes immunitás növekedése, két hónappal később éri el a maximumot, és csak a hetedik hónap után csökken jelentősen. A harmadik oltás időpontja után egy-másfél hónapon belül ismét rendkívül magas az emelkedés, és körülbelül 6-7 hónap után csökken jelentősen.
Kásler Miklós magyarázata szerint a fentiekből az következik, hogy
az immunválasz mértéke a harmadik oltás után, a harmadik oltás előtti szinthez képest a 25-szörösére emelkedik, a sejtes immunválasz pedig 52 százalékkal nő.
Ez minden életkorcsoportra és minden vakcinára vonatkozik, és ez az indoka annak, hogy életmentő mindenki számára a harmadik oltás felvétele.
Az emberi erőforrások minisztere teljesen biztos abban, hogy
számolni kell a negyedik oltás szükségességével,
az egészségügyi kormányzat pedig számol is ezzel. Az immunológiai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a negyedik oltás várható időpontja nem négy hónap után szükséges, mint a második után, hanem hosszabb idővel kell számolni, de az immunológiai eredmények csak akkor válhatnak ismertté, ha a harmadik oltás után már 4-5 hónap eltelik, és a szakemberek mérni tudnak – jegyezte meg a miniszter.
Kásler Miklós emlékeztetett, az omikron esetében számos mutáció figyelhető meg, csak a tüskefehérjét illetően 32-t írnak le, ami azt jelenti, hogy rendkívül módon megváltozott az eredeti koronavírus, azzal együtt, hogy már a brit és a delta mutáns esetében is voltak bizonyos változások. Ami az omikronra teljes mértékben jellemző, hogy
a duplázódási idő két-három nap.
Rendkívül gyors a terjedése, de emellett a fertőzés dinamikája is rendkívüli – emelte ki. Mint mondta, megoszlanak a vélemények arra vonatkozóan, hogy a panaszok és tünetek enyhébbek-e, mint az indiai mutáns esetében voltak, vagy nem, az irodalmi adatok többsége azonban amellett van, hogy enyhébb lefolyással jár, és különösen az oltottak esetében összehasonlíthatatlanul könnyebb a betegség lefolyása, valamint lényegesen kevesebb az elveszített ember.
Magyarországon január 1-je és május 1-je között várható az omikron okozta következő hullám. Ennek során
a napi fertőzések száma elérheti, sőt, meghaladhatja a 13 ezret, a napi kórházi betegszám 8-9 ezer, míg a napi halálozás a csúcson körülbelül 200 lehet.
Abban az esetben lehetnek ezek a számok, ha nem jön egy újabb mutáns, illetve nem tudjuk az átoltottságot ebben az időtartamban jelentősen növelni, mondta Kásler.
Kásler Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány lefolyását, illetve a végkifejletet rendkívüli mód befolyásolta nemcsak az életkor, hanem a társbetegségek jelenléte is. Erre vonatkozóan is van egy magyar kutatás, aminek az a végeredménye, hogy a diabétesz, a hipertónia, a szívelégtelenség, az infarktus, a krónikus tüdőbetegségek a fertőzési rátát nem befolyásolják lényegesen, de a halálozás rizikóját négyszeresére növelik. A diabétesz esetében különösen érdekes és furcsa egyúttal, hogy az időseknél ez a rizikó „csak” másfél-kétszeres, a fiatalabb korosztályok cukorbetegei esetében azonban akár 15-16-szoros is lehet – tette Kásler Miklós.
Forrás: Infostart.hu, portfolio.hu
