– A stratégiai partnerség azt jelenti, hogy az ajtó nyitva áll a felek előtt, és bármilyen területen létrejöhet az együttműködés országaink között – magyarázta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Abdullah Falah Al-Doszari, Katar budapesti nagykövete, milyen megállapodás született hazánk és az arab ország között, a katari emír budapesti látogatásakor. Az Öböl menti ország szerepe különösen az ukrajnai háború okozta energiaválság következtében értékelődött fel, gyakorlatilag a fél világ sorban áll Katarnál a gázért. Abdullah Falah Al-Doszarival a magyar–katari kapcsolatokról, a tavalyi futball-világbajnokságról és Katar külpolitikájáról is beszélgettünk.
– Múlt hónapban hazánkba látogatott Katar emírje, a látogatás során stratégiai együttműködésről írtak alá megállapodást a felek. Hogyan látja a magyar–katari kapcsolatokat?
– A látogatás nagyon sikeres volt, a két ország közötti kapcsolatokat a stratégiai partnerség szintjére emelték. Katar ez idáig korlátozott számban kötött ilyen szerződéseket. A stratégiai partnerség azt jelenti, hogy az ajtó nyitva áll a felek előtt, és bármilyen területen létrejöhet az együttműködés országaink között: befektetések, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, oktatás – ezeken a területeken már biztosan lesz magyar–katari együttműködés. A katari emír ittjártakor a felek megállapodtak a környezetvédelem területén való együttműködésben, valamint a Magyar Diplomáciai Akadémia és a Katari Diplomáciai Intézet között is megállapodás jött létre.
A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér azok közé a projektek közé tartozik, amelyekbe Katar is szeretne befektetni. Van továbbá egy olyan gondolat is, hogy támogassuk a Magyar Nemzeti Bankot, a gyakorlatban elsősorban ez pénzletét elhelyezését jelentené. Úgy gondolom, hogy ígéretes jövő vár a magyar–katari kapcsolatokra.
– Az ukrajnai háború okozta energiaválság során a katari gáz szerepe felértékelődött, nemcsak a magyar kormánnyal kötöttek szerződést, de gyakorlatilag a fél világ sorban áll Dohánál. Katar tud alternatívát jelenteni az orosz gázra? Van lehetőség ennyi ország számára cseppfolyósított földgázt (LNG) termelni?
– Katar államnak valóban sok gázpiaca van Latin-Amerikában, Amerikában, Afrikában és Ázsiában is – szerződések révén 2026-ig a katari gáz teljes mennyisége már el van adva. Szándékunkban áll bővíteni az ország északi mezőjét, hogy eleget tegyünk a szerződő államok, beleértve Magyarország igényeinek. Ennek kapcsán fontosnak tartom kiemelni, hogy a magyar és katari műszaki munkacsoportok már megkezdték a munkát, szóba kerültek a szállítási módok is: miután Magyarországnak nincsen tengeri kijárata, így a tengeri vagy szárazföldi szállításra van lehetőség. A magyar kormány több irányból igyekszik beszerezni a gázt, viszont a katari gáz teljes egészében nem fogja helyettesíteni az orosz forrásokat, hanem azokhoz járul hozzá.
– Tavaly Dohában rendezték meg a labdarúgó-világbajnokságot, az egész világ az Öböl menti országra figyelt. Hogyan profitált Katar a sporteseményből?
– Ahhoz, hogy a labdarúgó-világbajnokságnak otthont adhassunk, körülbelül 230 milliárd dollárnyi befektetésre volt szükség. Ebből a pénzből jelentős összegeket fordítottunk az infrastruktúra – egyebek mellett a metróhálózat – fejlesztésére, valamint stadionok, repülőterek, kikötők, hotelek építésére és fejlesztésére. Az elvégzett munkálatok nem határozott időszakra szóltak, hanem hosszú távú projektekről van szó, melyek hozzá tudnak járulni a turizmus fejlődéséhez. Noha Katar méretét tekintve kis ország, a labdarúgó-világbajnokság sokat adott az ország külpolitikai kapcsolataihoz, ugyanis a világ szinte minden országából vonzott látogatókat, érdeklődőket. A világbajnokság ideje alatt azonban külső támadásokkal is szembesültünk a vendégmunkások jogaival kapcsolatban, és sok kritikát kaptunk a homoszexualitással kapcsolatban is. Ha viszont egy ország jó vezetéssel rendelkezik, le tudja győzni ezeket a támadásokat, bármifélék legyenek is azok.
Ugyanezt láttuk a budapesti atlétikai világbajnokság esetében is: Magyarországot úgyszintén több támadás érte, ennek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök hatalmas nemzetközi találkozót szervezett a magyar fővárosba. Budapestre több mint tíz országból érkeztek vezetők múlt hónapban. Mindez azt bizonyítja, Magyarország temérdek nemzetközi kapcsolattal rendelkezik, és egyáltalán nincs elszigetelve.
– Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben azt mondta, Katar és Magyarország is bőven tapasztalja a nemzetközi liberális mainstream gátlástalan nyomásgyakorlását. Mindez hogyan hat Katarra?
– Ez így igaz, mi is tapasztaljuk, hogy megtámadják értékeinket, beleértve a Koránt, a szent könyvünket. Katar és Magyarország egyik közös pontja, hogy a család a társadalom alapját képezi – legyen szó muszlimokról, keresztényekről vagy akár zsidókról, vannak közös értékeink. Mi ezeket igyekszünk megőrizni a jobboldali és a konzervatív erők segítségével.
– Szaúd-Arábiával és Izraellel is elkezdtek tárgyalni, emellett a szaúdi–izraeli és a szaúdi–iráni kapcsolatokban is lehetett látni némi enyhülést. Az egyeztetések azt jelentik, hogy eljöhet a béke a térségben?
– Katar a béke pártján áll, és amikor Izrael úgy dönt, hogy az arab kezdeményezésen keresztül a kapcsolatok normalizálódására kell fókuszálni, akkor mi úgyszintén kiállunk a béke mellett. Az igazi békét azonban a palesztinokkal kell megkötni. Ami a szaúdi–iráni kapcsolatok enyhülését illeti, mi gratulálunk a feleknek, ezzel ugyanis csökkenhet a feszültség a térségben. Katariak, szaúdiak, irániak, mind együtt élünk a régióban, nincs más választásunk, mint elfogadni egymást.
A Magyarországnál nyolcszor kisebb monarchia rendelkezik a világ harmadik legnagyobb földgáz-tartékával.
– Lassan két éve képviseli Katart Budapesten. Mi a benyomása Magyarországról, a magyar emberekről?
– Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy én úgy érkeztem Magyarországra, teljesen ismeretlen volt számomra az ország. Érkezésem után szinte azonnal tapasztaltam a magyarok vendégszeretetét. Magyarország egy nagyon biztonságos ország. Sok helyen jártam már Európában, olyan országokban, ahol még az órát is ellopnák az ember kezéről, itt viszont éjjel-nappal, órát és ékszereket viselve sem tapasztaltunk ilyesmit. Nem kell tartanunk attól, hogy az utcán valaki megtámad minket.
Az Öböl menti országokból előszeretettel jönnek turisták Magyarországra, a Kuvaitból, Szaúd-Arábiából, Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből érkezők száma idén megnégyszereződött. A katari légitársaság heti kettőre emelte budapesti járatainak számát, hasonlóan járt el a Wizz Air és az Egyesült Arab Emírségek légitársasága is. Magyarország turisztikai szempontból – elsősorban biztonsága miatt – a térségből érkező látogatók egyik kiemelt célpontjává vált.
Forrás: Magyar Nemzet
