Az Alkotmánybíróság 2024. februárban meghozott és az alkotmányjogi panaszt elutasító döntése tanúságos esetet tartalmaz.
Az alapügy tényállása szerint egy önkormányzat telekalakítás engedélyezését kérte, amely kérelem érintette a panaszost. Az önkormányzat által igényelt és közút céljára leválasztandó terület ugyanis társasházi tulajdonban áll és azt az indítványozó-panaszos parkolóként használja.
A telekalakítás tényét a tulajdoni lapra feljegyezték, de erről az indítványozót nem értesítették. Ezt követően a jegyző engedélyezte a telekalakítást és az erről szóló határozatot kézbesítették az indítványozónak, aki ekkor értesült az eljárásról. Nevezett keresettel támadta meg a határozatot és ebben hivatkozott az ügyféli jogok megsértésére. A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével a keresetet elutasította és azt az álláspontot fejtette ki, hogy nincs olyan általános vagy különös szabály, amely a telekalakítási eljárásban az ügyfelek értesítését kötelezővé teszi. Ezzel egyidejűleg rögzítették azt is, hogy a határozat nem állapított meg jogot vagy kötelezettséget az indítványozó számára.
Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be és arra hivatkozott, hogy a kisajátítás megvalósulása esetén csökken ingatlanának értéke és nem csupán ügyfélnek, de ellenérdekű ügyfélnek minősül, tehát joga van részt venni az eljárásban.
A Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta és azt rögzítette, hogy az indítványozó közvetlen jogi érdekeltsége az elvi jellegű engedélyezés során sem személyi, sem tárgyi vonatkozásban nem áll fenn, holott a közigazgatási perben a perindítás jogosultság feltétele a fél perbeli jogképessége, továbbá az, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügy a fél jogát, illetőleg jogos érdekét közvetlenül érintse. Ez az érintettség a kereshetőségi jogban testesül meg. Az ügyfél jogállás nem jelenti automatikusan a kereset érdemi elbírálásának a lehetőségét is, annak feltétele az adott jogsértéshez kapcsolódó közvetlen jogi érintettség. A Kúria álláspontja szerint az elvi engedélyezési eljárás során legfeljebb a társasház-közösség lehet érintett, nem pedig az indítványozó.
Ezután fordult az indítványozó az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a támadott ítéletek sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is. Álláspontja szerint közvetlen perindításra volt jogosult és keresetét érdemben kellett elbírálni, mert ellenkező esetben, ha őt az alapeljárásba ügyfélként nem vonják be, úgy jogai teljesen kiüresedtek.
Az Alkotmánybíróság az indítványt befogadhatónak tartotta és érdemben elbírálta. Ennek keretében megállapították, hogy a 2016. évi CL. tv. nem tartalmazott olyan előírást, mely konkrétan előírta volna az értesítési kötelezettséget, ezt csupán 2021. január 1-től írták elő.
Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó valójában a bíróságok jogértelmezését kifogásolta, ez pedig az Alkotmánybíróság hatáskörén kívül eső ok. Rögzítették az is, hogy az indítványozó alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem fogalmazott meg. Kifejtették, hogy a Törvényszék feleslegesen bocsátkozott az eljárás jogsérelem vizsgálatába, ugyanis a kereshetőségi jog hiányában ennek vizsgálatát figyelmen kívül kell hagyni.
Megfogalmazásra került az is, hogy a kereshetőségi jog kifejezés egyetlen magyar jogszabályban sem szerepel, az csupán a jogtudományban és a joggyakorlatban használt kifejezés.
Téves az indítványozó azon álláspontja, hogy a hatósági ügy ügyfelének szükségképpen rendelkeznie kell kereshetőségi joggal is, tehát szerinte a keresetindítási és a kereshetőségi jog egybe esik. Ezzel szemben a valós helyzet az, hogy a perindításhoz az ügyben való közvetlen érintettség kell, míg az eredményes keresethez közvetlen sérelem. A keresetindítási jog tehát eljárásjogi kérdés, míg a kereshetőségi jog mindig a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik. A közvetlen sérelem hiánya a kereset elutasításához vezet.
Mindezek alapján a bírósági ítéletek a jelen esetben nem vezettek a tisztességes bíróági eljáráshoz való jog sérelméhez, ezért az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság elutasította.
A fenti eset még csak egy elvi telekalakítási eljárás kapcsán merült fel, tehát érdemben nem döntött el semmilyen kérdést. A Polgári Kisgazdáknak és minden érdekeltnek a hasonló eljárásokban is azt kell figyelembe venniük, hogy valódi ügyfél jogállás és érdeksérelem esetén jogosultak a perindításra és arra, hogy az eljárást érdemben lefolytassák.
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
