A nyárra azt mondják, hogy uborkaszezon van a sajtóban, nem lehet érdemleges híreket találni, pedig ez nem így van. Folyamatosan hallhattuk, hogy milyen magasak a zöldségárak azután, hogy az egyik gyümölcsből sok terem a másikból pedig kevés. Valamelyik nagy áruházlánc megint kitol a dinnyetermesztőkkel és az almafronton a tavalyi bőséghez képest jelentős lesz a visszaesés, mely majd az árakban fog megjelenni.
Üdítő volt számomra, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) augusztusi számában egy cikkre leltem, ami a szövetkezetekről szól. A cikk kiemeli, hogy a termelők élelmiszerláncon belüli pozíciónyerésének fontos eszköze lehet a szövetkezetekbe tömörülés. A mellékelt alapadatokból látható van még mit pótolnunk ezen a területen. Láthatóak az európai adatok, de sokan olvastunk már vagy tanulmányúton vettünk részt és tapasztalhattuk, hogy a tej- és hústemelésre Olszországban, Franciaországban és Spanyolországban, hogy a legnagyobbakat említsem, milyen jó a szervezettség, de örök példa a dán sertéstenyésztés szövetkezet által koordinált működése. Jellemzőek még a beszerző, értékesítő és gépszövetkezetek általuk nagyobb nyereséget produkálva a gazdáknak.
Noha Magyarországon hagyománya van a szövetkezeti gazdálkodásnak már a XIX. században gróf Károlyi Sándor nevéhez fűződik egy törvény, de ismert a Hangya szövetkezet neve is. A két világháború között is alakultak szövetkezetek, mint például a gyomai határban a Póhalmi szövetkezet, de erről majd később egy külön írásban. Aztán több nekifutás után megalakultak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, erre mondják sokan, hogy a kolhozok. Ebből annyi az igazság, hogy valóban a szovjet típus szolgai átvétele volt több politikus célja, de a harmadik 1959-61- ben lezajló a mezőgazdaság szocialista átszervezése címmel egy új magyar modell kialakítását tette lehetővé. Ennek egy fontos eleme volt a háztáji gazdálkodás, ahol a tsz tag számára biztosított volt a beszerzés, majd igaz, hogy szabott áron, de az értékesítés is. A rendszerváltást követően a különböző kormányok támogatták ugyan az új típusú beszerzési és értékesítő szövetkezetek kialakítását, de erre többen azt mondták: nem akarunk kolhozt. A NAK most egy felmérést készít, ami helyes, mert a továbblépéshez ismerni kell az alapadatokat, majd ennek megfelelően szükséges egy ösztönző rendszer és a mezőgazdaság mindig az élelmiszeriparral lehet sikeres, tehát a vertikumnak egy kézben a szövetkezetben kell összeállnia.
Jól működő szövetkezetek több pénzt hagynának a gazdák zsebében és a fogyasztó is olcsóbban juthatna a garantált minőségű, magyar áruhoz.
Szövetkezeti alapadatok
Magyarország Szövetkezetek száma: 265 Árbevétel: 1,05 milliárd euró (a teljes mg árbevétel kb. 14% -a) Taglétszám: kb. 22 000 Alkalmazotti létszám: kb. 1 200
COPA-COGEGA adatok szerint EU: Szövetkezetek száma: 22 000 Árbevétel: 350 milliárd euró (a teljes mezőgazdasági árbevétel kb. 80%-a) Taglétszám: kb. 9 000 000 Alkalmazotti létszám: 600 000
Forrás: NAK
Gyomaendrőd, 2019. augusztus 25.
Várfi András, agrármérnök
