Az Agrárminisztérium a közelmúltban számolt be arról, hogy tavaly több mint 42 milliárd forint összértékben, mintegy 180 ezer hektáron javult a természeti környezetünk állapota.
A 2024-es esztendőben is komoly előrelépést tettek a magyar nemzeti park igazgatóságok és az állami természetvédelem. A most zárult, hétéves uniós pénzügyi időszak operatív programjainak köszönhetően 109 természetvédelmi beruházást valósítottak meg országszerte, és csaknem 42 milliárd forint összértékben, mintegy 180 ezer hektáron javították természeti környezetünk állapotát – közölte az Agrárminisztérium (AM) vasárnap az MTI-vel.
A közlemény szerint a fajok és az élőhelyek védelmén, a természetvédelmi területkezelésen túlmenően a hazai nemzeti park igazgatóságoknak egyre több feladatuk van a társadalom megszólításában a természetvédelmi bemutatás terén is.
A hazánkban nyilvántartott mintegy hétszáz ökoturisztikai létesítmény felét mára már a tíz nemzeti parki igazgatóság valamelyike működteti, ezeket évente mintegy 1,6 millió regisztrált látogató keresi fel. Az Agrárminisztérium szerint a fokozódó társadalmi és szakmai érdeklődésnek az igazgatóságok újabb és újabb fejlesztések megvalósításával igyekeznek megfelelni. A tárca szerint az idei év egyik leglátványosabb turisztikai beruházása a Hortobágyon valósult meg. A Hortobágy – Világörökségünk a Puszta projekt keretében európai uniós forrásból újult meg a Pásztormúzeum, a Körszín és a Hortobágyi Csárda épületegyüttese, valamint a látogatóközpont kiegészítő munkái és a helyi vásártér kialakítása is befejeződött.
A projekt összértéke majdnem 3 milliárd forint volt.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság idén adta át hiánypótló információs központját, a Puszta Kapuját Bugacon. Az új létesítmény a környéken élő lakosság, a helyi gazdálkodók és a térségbe látogató vendégek számára nyújt tájékoztatást a Natura 2000 hálózatról és élőhelyekről. A fejlesztés csaknem háromszázmillió forintból valósult meg. Ugyancsak idén adták át hazánk legnagyobb génbankjának új, tápiószelei épületét. A projekt a legmodernebb technológiák alkalmazásával csaknem egymilliárd forintot tett ki. Az új növényi génbank épülete és infrastruktúrája a világon az első húsz közé rangsorolja az intézményt.
A két új hűtőtároló hosszú távra, legalább száz év időtartamra biztosítja az itt őrzött magtételek eltarthatóságát.
Az idei évben új magyar geoparkot felavatására került sor, ugyanis a Bükk-vidék Geopark megkapta az UNESCO Globális Geopark címet. A Novohrad–Nógrád és a Bakony–Balaton geoparkokkal együtt idéntől már három nemzetközileg elismert geoparkkal büszkélkedhet Magyarország. Mint az Agrárminisztérium közleménye írta, 2024-től a Bükk-vidék Geopark is hozzájárul Magyarország földtudományi és kulturális örökségének megőrzéséhez és bemutatásához.
A vizes élőhelyek megóvása a természetvédelmi munka egyik prioritása volt 2024-ben is. A vizes élőhelyek védelmét célzó Ramsari Egyezmény 2018-ban Tata városának „Ramsari Városi” címet adott. A világon összesen 43 ilyen település létezik. Idén Tata elnyerte azt a jogot is, hogy 2025-ben megrendezheti a Ramsari városok világtalálkozóját. Az eseményre 2025 novemberében, a Tatai Vadlúdsokadalomhoz kapcsolódóan kerül sor – zárul az Agrárminisztérium közleménye
Dr. Pátzay György, KPE titkár
források:
- Magyar Nemzet: Komoly eredmények a környezetvédelem területén, 2024.12.29., Komoly eredmények a környezetvédelem területén
- Agrárminisztérium sajtóközleménye: Eredményes évet zárnak hazánk nemzeti parkjai, 2024.12.29., Eredményes évet zárnak hazánk nemzeti parkjai
